Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
A KONZERVATIVIZMUS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE ZALA MEGYÉBEN 671 Eitner Zsigmond és a néppárti boldogfai Farkas József voltak.68 A kormány az ellenállás letörésére, a megye élére a leváltott főispán helyére kormánybiztost, majd annak teljes kudarca után királyi biztost nevezett ki. Mindkét kirendelt személy a hivatalát csak komoly katonai kíséret segítségével tudta elfoglalni. Végül 1906. április elején létrejött az egyezség az uralkodó és az ellenzék között, amely Zala megyében is az „alkotmányvédők” diadalát hozta, s a főispáni széket a 60-as bizottság elnöke, gr. Batthyány Pál foglalhatta el. Az újkonzervatív ellenzéki állásfoglalás tehát „kétfrontos” volt: szemben állt a magyar alkotmányosság védelmében az uralkodói önkénnyel, de egyre erőteljesebben szállt szembe a liberális polgárosodással is. Ekkor formálódtak ki nézeteinek alapjai a hagyomány- és tekintélytisztelet, a fennálló társadalmi rend védelme, a vallásosság és az agrárizmus elvei alapján, s ezekből következően vált egyre határozottabban antikapitalistává és liberálisellenessé, s nyilvánította magát politikai téren a történeti magyar alkotmányosság, a közélet terén pedig a hagyományok, benne az erkölcsi normák, az életforma és a viselkedési minták kizárólagos őrzőjévé. Az 1905-06. évi válság legfontosabb következményének az újkonzervatív rétegek politikai pozíciójának megerősödése tekinthető. A Fejérváry-kormányt támogató csoportok kizárólag a két városban, Nagykanizsán és Zalaegerszegen fejtettek ki komolyabb aktivitást.69 A Kristóffy belügyminiszter által meghirdetett választójogi reform mozgósította a munkásságot is, ekkor zajlott le például a megyeszékhely történetének első munkás nagygyűlése.70 A Nagykanizsán tartott munkásgyűlésen Tarczai Lajos, a Népszava újságírója szónokolt volna, azonban a kiskanizsai városrészből toborzott földművesek a gyűlést megzavarták, az ellenzéki koalíciót éltették, s az összecsapást csak a teljes létszámban kivezényelt rendőrség tudta megakadályozni. Mindezek eredményeként az iparosokból, kereskedőkből álló polgári rétegek, valamint a munkásság képviselői döntő vereséget szenvedtek és a hazafiatlanság bélyegét kapták. A válságban tanúsított magatartásáért a vármegye törvényhatósági bizottsága felelősségre vonta Várhidy Lajos zalaegerszegi polgármestert, mert az szóba állt a kiküldött királyi biztossal. A megrovó határozat szerint Várhidy „cselekedete a hazafias kötelesség szempontjából nem menthető, mert vannak olyan hazafias és alkotmányvédő törvények, amelyek ugyan törvénykönyvbe iktatva nincsenek, de minden jó hazafinak lelkében élniök kell.”71 Az újkonzervatív rétegek társadalmi befolyását a nemzeti koalíció 1910-es bukása sem tudta megrendíteni, hiszen a háborút megelőző utolsó parlamenti választáson a konzervatívok vezéralakjai Zala megyében ismét mandátumhoz jutottak. Bár a Katolikus Néppárt képviselőinek száma megfogyatkozott, az 1905-ben vezérszerepet játszó politikusok a választásokon sikerrel szerepeltek, 68 Uo. 253-255. 69 Uo. 262. 70 „Zalaegerszegen pedig eleven szocialistát ember fia még nem látott.” - írta a helyi lap a munkásgyűlésre érkező budapesti szociáldemokrata kiküldöttre utalva. Zala, 1905. augusztus 24. idézi Vajda L.: Az 1905/06. évi i.m. 263-264. 71 ZML Zala Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai, XI. 2555/1907.
