Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
A KONZERVATIVIZMUS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE ZALA MEGYÉBEN 667 rárizmus elvei alkották. Ideológiájuk alapjait az a fordulat alkotta, amikor a jobboldali konzervativizmus egyre inkább szembefordult a liberalizmussal, s a magyar nemzeti érdekek védelmét már nem a liberális jogkiterjesztés híveivel szövetségben, hanem éppen ellenükben, a fennálló társadalmi rend és a történeti magyar alkotmányosság védelmében látta.52 Ezt a nézetet azok a társadalmi rétegek képviselték, amelyek az ország modernizálódása és kapitalizálódása során alulmaradtak a piaci versenyben és ezért fokozott mértékben igényelték az állam segítségét. Ez jól láthatóan fogalmazódott meg a fent idézett beszédben, de a Néppárt programjában is: „Követeljük mindazon törvényes intézkedések megtételét, melyek a földmívelő népnek a hazában való megélhetését és gyarapodását biztosítják. [...] Pártunk a kisiparost és munkást a nagyiparral és a tőkével való versenyben az állam által kívánja az őt megillető védelemben részesíteni.”53 Támogatás iránti igényüket azzal támasztották alá, hogy magukat a magyar nemzet teljhatalmú képviselőinek, egyben a magyar nemzetkarakter törzsökös letéteményeseinek nevezték, akiknek a bukása az egész nemzet pusztulását jelentené.54 Nézetükben a magyar nemzet fennmaradását kizárólag az ő helyzetük és társadalmi privilégiumrendszerük fennmaradása biztosítaná. Ellenkező esetben a társadalomban uralomra jut a nemzettől idegen mentalitás és életforma, amely a magyar nemzet tagjai számára hátrányos helyzetet, s hosszabb távon még súlyosabb következményeket, nemzethalált eredményezne. Ilyen idegen mentalitás volt számukra a nyereségorientált kapitalista vállalkozás, a pénzügyi spekuláció vagy a hagyományokat levetkőző, racionalizált gazdálkodás.55 Ezek kivédésére biztosítani kell, hogy az általuk nemzetfenntartó osztályoknak nevezett rétegek uralmi helyzete megmaradjon és a magyar társadalmat jellemző életforma, szokások és hagyományok rögzüljenek. Ez a nemzetfenntartó osztály feladata, melynek úgy tesz eleget, hogy a társadalmat ellenőrzés alatt tartja, biztosítja a hagyomány és a tekintély tiszteletét, s egyfajta szociális kontrollt alkalmaz.56 Szemléletesek e tárgyban a már említett Farkas József néppárti képviselő parlamenti beszédei, amelyekben ez a folyamat jól körvonalazható: „A francia forradalom által piacra dobott jelszavak: egyenlőség, testvériség és szabadság, elismerem szótanilag gyönyörű fogalmak, de alkalmaztatásukban egy rövid száz év alatt, amialatt nyilván vannak, hitelüket vesztették. Holott a keresztény hitelv, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, kétezer év óta áll, és ezer év óta tartja fenn hazánkat. Jogosan állítom, hogy államunk az idegen államok közé be-62 Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története (1867-1918). Új Mandátum, Bp., 2003. 120-121. 53 Mérei Gy.\ A magyar polgári i. m. 148-149. 54 Szabó Miklós: Nemzetkarakter és resszentiment. Gondolatok a politikai antiszemitizmus funkcióiról. Világosság, 1981/6. 361. 55 A konzervatív szemlélet szerint egy földbirtok nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, szociálpolitikai szerepet tölt be: folyamatos, élő kapcsolatban áll a környezetében élő agrárnépességgel és gondoskodik róluk, munkaadás, terményfelvásárlás, közvetítés, tanácsadás, iránymutatás stb. formájában. 56 Szabó Miklós: Középosztály és újkonzervativizmus. In: Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896-1986. Atlantis, Bp., 1989. 180.
