Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
666 PAKSY ZOLTÁN a termelési költségek alól mesterségesen lenyomva minden piacot megmételyez ez üzérkedésével.” Összecsengenek ezek a gondolatok a Katolikus Néppárt képviselőinek nézeteivel, ahogy azt zalai vezéralakjuk, Farkas József48 parlamenti beszédeiben is látható: „Szerintem minden állam csak azon az alapon állhat fenn, amelyen alapult. Azt talán a legnemzetközibb szabadkőműves sem állíthatja, hogy Magyarország nem a keresztény hitelvek alapján épült volna fel és a magyar ezer esztendeig ezen az alapon állott fenn. [•••] Jogosan állítom, hogy államunk az idegen államok közé beékelve csakis úgy állhat fenn, ha a legitim alapon áll, amelynek inkarnációja a kereszténység. [...] Pártállásomra nézve még mindig a néppárthoz tartozom, még pedig tiszta meggyőződésből, abból a meggyőződésből, mely bennem él, hogyha egyáltalában megtarthatjuk a magyar hazát magyarnak, csakis azok alatt a jelszavak alatt lehet megtartani, amik röviden kifejezve, vallásosság és a legridegebb agrárizmus. Természetesen ez alatt értem a kisiparos támogatását is, mert hiszen ez a legjobb fogyasztója a földművelő népnek, és egyiknek a jóléte feltételezi a másiknak a jólétét.”49 Nemcsak lényegét tekintve, de szinte szó szerint is egyezik ezzel a vármegyei Közigazgatási Bizottság nevében a főispán által tett deklaráció: „Azon csalhatatlan meggyőződéstől vezettetve, hogy minden állam csupán azon az alapon érheti el virágzó korát, amelyen az ősök által létesíttetett és fönntartatott: [a Közigazgatási Bizottság] célul és irányelvül tűzi ki nagyhatalmi állásunk és ezzel nemzeti életünk legfőbb biztosítékának, a közjogi alapnak megszilárdítását, s ez alapon a nemzeti politikát, a szabad, egységes, nemzeti jogállam kiépítését, [...] a kultúra fejlesztését minden téren, és irányban ezzel kapcsolatosan különleges agrikultúrális viszonyainknak megfelelő méltatásával a földmívelésnek, az ország ezen java életföltételének, s a vele harmonikusan összefüggő ipar- és kereskedelemnek fölvirágoztatását.”50 Jól látta a jobbratolódás folyamatát a vármegye ismert szülötte, a Szabadelvű Párt egyik vezéregyénisége, Wlassics Gyula vallás és közoktatási miniszter is, aki 1896-ban ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Lelki nyugtalansággal látom, hogy szülővármegyémet, mely Deák Ferenc és a Csányiak vármegyéje, mely a haladás terén mindenkor az elsők között volt, a reakczió szele annyira átjárta, hogy egykoron az antiszemitizmusnak volt melegágya [Wlassics itt a tiszaeszlári per nyomán 1883-ban kitört zalai antiszemita zavargásokra célzott - R Z.], és ma a néppárt tetszetős jelszava alatt hirdetett visszafejlődés szolgálatába szegődött.”51 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az 1880-as, 1890-es évek zalai ellenzéki erőinek zöme ahhoz a formálódó újkonzervatív irányzathoz tartozott, amelynek legfontosabb ideológiai nézetelemeit a politikai katolicizmus és az ag-48 Boldogfai Farkas József földbirtokos, régi zalai középnemesi család leszármazottja, 1896 és 1910 között Zalaegerszeg választókerületének néppárti országgyűlési képviselője. 49 Képviselőházi Napló 1896-2001. 426. ülés, 1899. március 16. XXI. kötet, 55. 50 ZML Zala Vármegyei Közigazgatási Bizottságának iratai, 155/1899. A Közigazgatási Bizottság memoranduma Széli Kálmán, újonnan kinevezett miniszterelnökhöz. 51 Béres Katalin: Wlassics Gyula miniszter és Zala vármegye kapcsolata. In: Wlassics Gyula és kora 1852-1937. Szerk. Kapiller Imre, Zalaegerszeg, 2002. (Zalaegerszegi füzetek 8.) 94.
