Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
658 PAKSY ZOLTÁN lenzékiségnek a tartalmát azonban nem a nemesség egészét átható, a haza üdvére való tenni akarás alkotta, hanem a közvéleményformáló birtokos nemesség állásfoglalása, amelynek lényegét a rendi alkotmány védelme és az udvari abszolutizmussal való szembenállás határozta meg, s melynek előzményei még II. József uralkodásának időszakára nyúltak vissza. A megye a kalapos király halála után sem engedett álláspontjából, így például 1797-ben szembeszállva az uralkodó akaratával, megtagadta a nemesi felkelés kihirdetését az Ausztriára támadó francia csapatok ellenében.15 Ennek eredményeként 1797 és 1835 között Zala megyét főispáni helyettesek és adminisztrátorok kormányozták. Ennek a folyamatnak a keretébe illeszkedett a magyar nyelv fejlesztésének ügye is, mint a rendi ellenállás jelképe. A vármegye közgyűlése tiltakozott a II. József idején oktrojált német nyelvhasználat ellen, s annak kudarca után a közigazgatásban már nem a latin, hanem a magyar nyelv használata vált általánossá.16 Amikor az 1805. évi 4. te. lehetőséget biztosított a magyar hivatali nyelv kiterjesztésére, Zala megye az elsők között, már 1805-ben hozott határozatával elrendelte a közigazgatásban a magyar nyelv használatát, sőt Kisfaludy Sándor vezetésével közigazgatási szótárt is összeállítottak.17 A rendi alkotmány védelme a századforduló után is a megyei nemesség sarkalatos álláspontját képezte, ennek keretében tagadták meg például az 1820- as évek elején az adóemelés vagy az újoncozás végrehajtását. Utóbbi kérdése szemléletesen igazolja nézetüket, hiszen a zalai közgyűlés a katonaállítást azért utasította el, mivel I. Ferenc azt az országgyűlés összehívása nélkül, rendeleti úton szabályozta. Az uralkodóhoz intézett feliratában a vármegye tudatta, hogy amint a kérés a törvényes rendnek megfelelően az országgyűlés elé kerül, minden további nélkül megszavazza azt, akár még a kért létszámon felül is.18 Mivel azonban az országgyűlést az uralkodó továbbra sem volt hajlandó összehívni, a kérdésben a zalai közgyűlés rendíthetetlennek bizonyult, opponált, s végül a két uralkodói követelést a vármegyébe 1823-ban bevonuló császári katonaság a vezető tisztviselők letartóztatásával, erőszakkal érvényesítette. Ez az esemény, az előzményekkel egyetemben a következő negyedszázadra eldöntötte a zalai nemesség hangadó elitjének nézetét: az udvar végleg elvesztette bizalmát, s politikáját a továbbiakban a rendi sérelmi, ellenzéki mentalitás határozta meg. Ezt már a nem sokkal később, 1825-ben összeülő országgyűlés zalai követeinek követutasítása is mutatta, amely egyszerre volt ellenzéki szellemű és konzervatív, hiszen az kizárólag a nemesség egyéni és kollektív kiváltságainak védelmét, valamint az ezeken esett sérelmek orvoslását tartalmazta.19 A zalai nemesség politikai felfogását az 1830-as évek végéig ez a nézet, vagyis a rendi ellenzék hagyományos, alapvetően konzervatív felfogása jellemezte.20 Ez a 15 Molnár A. : A fiatal Deák i. m. 175. 16 Poór Ferenc: A közigazgatási nyelv ügye Zala vármegyében a XVIII. század végén és a XIX. század elején. In: A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1972/11. 422-423. A vármegyei közgyűlés jegyzőkönyveit 1791-től magyar nyelven vezették. 17 Uo. ill. Molnár A.: A fiatal Deák i. m. 140. 18 Uo. 179. 19 Uo. 193-194. 20 Tekintetes Karok és Rendek! Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1847. Szerk. Molnár András, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2003. (Zalai Gyűjtemény 56.) 6.
