Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: A politika ne nyúlj hozzám virág volt. Sajtószabályozás a Schmerling-provizórium időszakában III/625
újabb politikai fordulat kontúrjait - a magyar liberális politikai elit alkotmányos dualizmusának koncepciója felé való uralkodói nyitásét. Ez megpecsételte az ideiglenes sajtórendtartás kibocsátása tervének sorsát is. A minisztertanács megállapodott abban, hogy a sajtóügyeket Magyarországon az 1852. évi pátens hatályban tartásával, illetve a pátenshez fűzött kiegészítő függelék uralkodói kibocsátásával fogják ellenőrzés alatt tartani.52 A kancellária 1865. január 23-án formálisan is visszavonta javaslatát az ideiglenes sajtószabályozásról. Pálffy helytartó örült a hírnek. Kifejtette, hogy 1863-ban a Forgách-féle szabályozástervezet és az ausztriai sajtótörvény tűnt alternatívának, s e kettő közül inkább az utóbbit tartotta elfogadhatónak. Most azonban megnyugvással tölti el, hogy a hadbíróságok feloszlatása után az 1852. évi sajtópátenst tartják továbbra is életben, mivel már kilátásban van az újabb magyar országgyűlés, ezért a rendeleti úton való oktrojt inkább kerülni kell, másrészt továbbra is úgy ítéli meg, hogy a politikai hatóságok erőteljesebben tudnak fellépni a sajtófelügyelet terén, mint a bíróságok.53 Zichy 1865. március 4-i dátummal készítette el előterjesztését az uralkodó számára az 1861. november 5-i rendkívüli intézkedések visszavonásáról, ami magában foglalta a hadbíróságok szerepének megszűntét a sajtó- és politikai perekben is.54 Időközben a kancelláriában megkezdődött a tervezett kiegészítő függelék kidolgozása, majd az Államtanács alakított egy bizottságot a végleges javaslat összeállítására Zichy kancellár, Nádasdy Ferenc gróf erdélyi kancellár, Barthos János udvari tanácsos és Thaddäus Peithner von Lichtenfels báró, az Államtanács elnöke részvételével. A javaslatot május 26-án tárgyalta a minisztertanács. Összesen három észrevétel hangzott el, egyrészt Lichtenfels megjegyezte, hogy szíve szerint kihagyásra javasolná az utolsó paragrafust, amely a magyar törvényekre tartalmaz utalást, de a kancellária a megtartásnak jelentőséget tulajdonít.55 Másrészt kérdésként felmerült, hogy a hatodik paragrafus miért nem említi kifejezetten a magyar alkotmányt (gyanítjuk, ezt Esterházy Mór vethette fel), de a válasz az volt, hogy az „országos alkotmányok” kifejezésben benne foglaltatik az is. Harmadrészt pedig felmerült, hogy kívánatos lenne a sajtóperek szóbeli tárgyalásán a nyilvánosságot nélkülözni, hogy „a szabályok nélküli nyilvánosság régi magyar gyakorlatát” el lehessen kerülni, de Lichtenfels kifejtette, ez esetben az amúgy is hangos kiáltások a „sajtó szolga sorsba taszításá”-ról {die Knechtung der Presse) még hangosabbak lennének. így azután a miniszterek rábólintottak a tervezetre.56 Az uralkodó magyarországi tartózkodása idején, június 8-án a magyar királyi Kúriához intézett királyi leiratában jelentette be a kivételes rendszabályok megszűnését július 1-jei határidővel, ezzel együtt a katonai törvényszékek szerepének megszűnését a sajtóvétségekben is. Iratához csatolták a „Függelék az 52 Üo. 66. 53 Pálfíy jelentése Zichyhez, Buda, 1865. jan. 27. MOL D 185 1865:118. 54 Zichy előterjesztés tervezete az uralkodóhoz, Bécs, 1865. márc. 4. MOL D 185 1865:235. 55 37. §: „Mennyiben e szabályok eltérő intézkedést nem tartalmaznak, a magyar törvény s a törvényesen fennálló gyakorlat a sajtó terén elkövetett tilos cselekvények körüli eljárásra nézve is irányadók.” In: A Magyarországban jelenleg érvényben álló Sajtó-szabályok 63. 56 A minisztertanács ülésének jegyzőkönyve, 1865. máj. 26. In: Die Protokolle V/9. 378-379. SAJTÓSZABÁLYOZÁS A SCHMERLING-PROVIZÓRIUM IDŐSZAKÁBAN 649
