Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: A politika ne nyúlj hozzám virág volt. Sajtószabályozás a Schmerling-provizórium időszakában III/625
646 DEÁK ÁGNES Kísérlet ideiglenes sajtórendtartás kibocsátására - 1864 1864. április 22-én az uralkodó felmentette hivatalából Forgáchot, s utódjául Zichy Hermann grófot nevezte ki, Pálffy helytartó a helyén maradt. A személycserével a Schmerling képviselte alkotmányos birodalmi centralizáció politikája átmenetileg „zöld utat” kapott az uralkodótól - az elkövetkező hónapokban a bírósági reform ürügyén elindult az első nagyszabású támadás annak érdekében, hogy a magyarországi államszervezetet az októberi diploma kiadása előtti vágányra tereljék vissza. A polgári és büntetőjog minden ágát átfogó, a bírósági szervezet felépítését is felölelő törvényjavaslatok előkészítését az uralkodó még 1862 augusztusában rendelte el, hogy azokat egy jövendő országgyűlés elé terjeszthesse királyi prepozíciókként. Apponyi azonban akkor visszautasította ezt azzal, hogy csak az államjogi rendezés után lehet ilyen nagyszabású intézményi szabályozást kidolgozni, s ezt az álláspontot képviselte hivatali utódja is. Ezt követően az uralkodó Forgáchot bízta meg ezzel a feladattal 1863 novemberében, de Forgách sem támogatta ambiciózus reformok esetleges rendeleti bevezetését Magyarországon, így végül nem történt sok.47 Zichy azonban nagy energiákkal néhány hónap alatt előállt a bírósági szervezet átalakításának javaslatával, Pálfíy tiltakozása dacára. Tervezete mind az igazságszolgáltatásban, mind pedig a közigazgatásban újra állami kinevezett hivatalnoki kart irányzott elő, s a két intézményrendszer következetes szétválasztását. Az uralkodó június 8-án jóváhagyta az alapelveket. 1864 szeptemberében az országbíró felmentését kérte, Esterházy Móric gróf tárca nélküli miniszter is hangot adott fenntartásainak, de Zichy továbbra is kitartott amellett, hogy a magyarországi bírósági intézményrendszert az októberi diploma kibocsátása előtti állapotokhoz kell visszavezetni. A minisztertanács 1864. december 19-én és 21-én tárgyalta Zichy újabb javaslatát, mely a királyi tábla túlterheltségére hivatkozva előirányozta, hogy bár a tábla egysége névleg fennmaradna, hat egységbe tagolnák szét (nyilván nem véletlenül az 1850-es években fennállott közigazgatási kerületi székhelyeken egy kivétellel), emellett az 1848 előtt is működött, hagyományos négy kerületi ítélőtábla feloszlatását javasolta. A testület támogatta az előterjesztést, ahogy az uralkodó tanácsadó testületé, az Államtanács (Staatsrat) is. Esterházy gróf azonban nagyon élesen támadta a javaslatot, s arra utalt, azzal az uralkodó az október 20-i diplomában, illetve az 1861. november 5-i pátensében kimondott elvekkel kerülne ellenkezésbe, s úgy tűnne, nem tartotta be alkotmányos ígéretét.48 Ezen bírósági reformmunkálatok melléktermékeként született meg a kancellárián az újabb javaslat a sajtófelügyelet ideiglenes szabályozásáról, mivel ha bevezetésre került volna az igazságügyi átszervezés, az egyik legnagyobb akadály, a bírósági szervezet nem megfelelő elkötelezettsége az összbirodalmi eszme iránt s túlságos ragaszkodása az 1848 előtti magyar törvénykezési hagyományokhoz, elhárulni látszott. Zichy 1864. december közepén terjesztette 47 A bírósági reformról összefoglalóan lásd: Vö. Berzeviczy, A.: Az absolutismus kora Magyarországon, i. m. 4. köt. 29-31; Sashegyi: Bevezetés 103-108. 48 A minisztertanács ülésének jegyzőkönyve, 1864. dec. 19., 21. In: Die Protokolle des österreichischen Ministerrates 1848-1867. V Abteilung: Die Ministerien Erzherzog Rainer und Mensdorff. Bd. 9. Bearbeitet und eingeleitet von Stefan Malier. Wien, 1997. 39-45.
