Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: A politika ne nyúlj hozzám virág volt. Sajtószabályozás a Schmerling-provizórium időszakában III/625
SAJTÓSZABÁLYOZÁS A SCHMERLING-PROVIZÓRIUM IDŐSZAKÁBAN 645 soknak vagy vétségeknek minősített cselekmények bírósági megtorlására, azaz a legtöbb esetben a magyar Corpus Iurisban foglalt törvények alapján tényálladék hiányában felmentenék a perbe fogottat. A kormányzat által inkább rövid pórázon tartható közigazgatást irányíthatóbbnak ítélte e tekintetben.42 Forgách természetesen kikérte Mecséry rendőrminiszter véleményét is, aki határozottan úgy nyilatkozott, célszerűbbnek látná, ha új szabályozás helyett az érvényben lévő 1852. évi rendelkezéseket érvényesítenék határozottabban.43 Ráadásul a tervezet híre kiszivárgott, láttuk, Forgách a lehető legbizalmasabban igyekezett volna tárgyalni a javaslatot, ehhez képest az Ország című lapban már február végén a Pesti Naplóból jól ismert „(Fk)” szignóval (Fáik Miksa) megjelent egy cikk, amely az irányokat illetően helytállóan jellemezte Forgách szándékait: „Miként halljuk, azon ideiglenes sajtótörvény, melyen a magyar udvari kancelláriában dolgoznak, lehetőleg hozzásimul 1848-ki sajtótörvényünkhöz, de az esküdtszéki eljárást kiküszöbölték.” Ugyanakkor azonnal kommentálták is a kezdeményezést: „Ezzel természetesen a tárgy ránk nézve elvileg éppenséggel nincs eldöntve. Először az octroyált törvény már eredeténél fogva csak tényleges érvénnyel bírhat, de nem jogilagossal, és így csak gyakorlati jelentősége lehet, de elvileges nincs; másodszor a kancellária kénytelen volt a juryt [azaz az esküdtszéket - D. A.] elejteni azért, mert ez csak összes bűnvádi eljárásunk módosítása mellett volna behozható. Ha azonban majd valamikor ismét «chez nous» leszünk, akkor — ez szilárd reményünk — a jury intézménye összes bűnvádi eljárásunkra, a politikai és sajtóeseteket is bezárva, ki fog terjesztetni, bármiként intézkedjék is e tekintetben a birodalom másik felének képviselete.”44 (Kiem. az eredetiben.) Forgách nem tehetett mást, mint hogy kérte Pálffyt, minden további közleményt mint még folyamatban lévő ügyet tárgyalót, akadályozzon meg.45 Láttuk, mindhárom érdekelt döntéshozó más- és másképpen ítélte meg a tennivalókat, a közvélemény megnyilvánulásai pedig egy negyedik utat kívántak volna meg. Ezek után Forgách nem is tehetett mást, mint hogy függőben hagyta az ügyet. A Helytartótanács viszont augusztus elején körrendeletben közölte a sajtófelügyeletben illetékes hatóságokkal, hogy az 1852-ben kihirdetett pátens továbbra is érvényben van, s az 1852. évi augusztusi végrehajtási utasítás szolgál gyakorlati útmutatásként, annak szövege magyar fordításban kiadásra is került. Megerősítették, hogy a próbanyomatokról készült kivonatokat, ha nem is havonta, de negyedévente be kell küldeni a Helytartótanácshoz.46 42 Andrássy irata Forgáchhoz, Pest, 1863. jún. 30. MOL D 185 1863:787. 43 Mecséry átirata Forgách-hoz, Bécs, 1863. márc. 8. MOL D 185 1863:251. 44 Ország, 1. évf. 46-121. sz. 1863. febr. 26. „(Fk)” szignóval 45 Forgách levele Pálffyhoz, Bécs, 1863. márc. 13. MOL D 191 141.IVB.1863. 46 A Helytartótanács elnökségének rendelete, 1863. aug. 6. (9181. sz.) próbanyomtatványokról vezetendő jegyzőkönyvről és a negyedévenként készítendő kivonatokról. In: A Magyarországban jelenleg érvényben álló Sajtó-szabályok 104-106.; Tiszti-utasitás az 1852-ik évi Május 27-én kelt sajtórendtartáshoz. (Magyar fordítás). Buda, 1863.; szövege megjelent még: A Magyarországban jelenleg érvényben álló Sajtó-szabályok 64-79.