Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: Utak a „Népiségtörténet"-hez: Mályusz Elemér és Szabó István I/33
60 ERŐS VILMOS Gazdagon bontakozó oeuvre-jének folytatásában azután — amint szép méltatásában Für Lajos12 4 írja — megtorpanás állt be. Ma már nyíltan kimondhatjuk, hogy a Rákosi-korszak szervezett támadása indult meg az úgynevezett reakciós, az ellenforradalmi ideológiát támogató polgári gazdaság- és társadalomtörténetírás ellen. S bár csaknem mint Tagányit a földközösség fölfedezéséért, Szabó István is becsülték azért, hogy a nagybirtok szolgálatába állt munkák közepette parasztságtörténelem megírására vállalkozott, neki is bőven kijutott a marxista elvekre hivatkozó, valójában politikai tendenciákat követő s őt is politikai beállítottsággal vádoló becsmérlésekből.125 Egész sorozat telik ki ezekből a förmedvényekből, s nem árt visszaidézni őket; hozzájuk fűzött kommentár nélkül is kiviláglik a történet tényeitől elrugaszkodott, a megírtak hitelét rontó, a kútfőkben nem szereplő tényeket hiányoló kirohanásaik egész méltatlansága.126 Ilyeneket kell olvasnunk „A jobbágybirtok problémái 1848-49-ben" c. tanulmányáról: „anyagközlése nem tárgyilagosan, nem válogatás nélkül ismerteti ...a forrásanyagot,...csak arról beszél, amiről jól esik beszélnie,... alá akarja becsültetni parasztságunk 48-as földosztó törekvéseit". Szerinte „ nem a föld helyesebb megoszlása.. .volt a fejlődés e pontján a feladat. Egész föld nélküli parasztságunk politikai magatartását visszájára akarta fordítani." Ember Győző tanulmánya „úgy szétzúzta, hogy nekünk nem kell fáradnunk cáfolásával". - „A szabadságharc fővárosa Debrecen" c. kötetről: „Szabó Istvánék... nyíl tan átveszik a békepárti jobboldal támadó, destruáló hangját a forradalmi politika és közigazgatás szerveivel szemben, ...úgy gondolták, .. nyugodtan becsmérelhetik." „Nem tartják a történetírás feladatának, hogy ... megmutassák... a forradalmi lelkesedést. Sőt!...a statisztikákkal gondosan eltüntetik ...az osztályviszonyokat... a pozitivizmus... és áltudományos objektivitás álarcában... Ez a hazaáruló békepártok érdekeit védő szemlélet.(sic!)". - „Acsády művének politikai színezetű szemléletét és következtetéseit túlságosan korszerűtlennek tekintette,...sok tekintetben elavultnak tekintendő." „A feudális földesúri és kizsákmányolást korántsem mutatja be kellő élességgel." A feudalizmust alapjában véve idealizálja. „Nem véletlen, hogy a feudalizmus ideológiájának...engedményeket tevő szemlélet mellett a jobbágyok antifeudális osztályharcának eredményei és elvi kérdései nem kaptak kellő helyet,...végeredményben a feudalizmus bizonyos mértékű idealizálását és az osztályharc kiszűrését jelentette a történetírásból." - „1526 után elsősorban a török, majd annak kiverése után szinte kizárólag a birtokos nemesség volt a jobbágynyomor okozója. Ez a felfogás szükségkép utat engedett a gyarmatosító Habsburgok többszázados elnyomó politikájának elhomályosításához." „így terjedt el a jó királynő és a rossz földesúr el-342-346. Uo. a jegyzetekben részletesen ismertetem Szabó levelének vonatkozását 1946-ös tervezetéhez (amit szintén közlök), s például Wellmann Imrének a munkálatokban játszott szerepét is, valamint H. Balázs Évának (a Jobbágylevelek végső kiadójának) a Századokban 1955-ben megjelent reflexióját. Uo. 411-412. 124 Vö. Für L.: Szabó István-pályakép, i. m. 125 Vö. Erős V: Szabó István és 1848/49. i. m. Illetve A harmadik út felé. i. m. passim. 126 Wellmann Imre itteni idézetei a Szabó István elleni támadásokból valók, az 1940-es évek végéről és az ötvenes évek elejéről. E támadásokat mindenekelőtt Balázs V és T., Pach Zsigmond Pál, Sándor Pál és Székely György intézték Szabó ellen. E támadások szövegeiből hosszabb részletek In: A harmadik út felé. i. m. függelék, valamint Erős V: Szabó István és 1848/49. i. m.
