Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: A politika ne nyúlj hozzám virág volt. Sajtószabályozás a Schmerling-provizórium időszakában III/625
Deák Ágnes „A POLITIKA NE NYÚLJ HOZZÁM-VIRÁG VOLT” Sajtószabályozás a Schmerling-provizórium időszakában* Az 1861-es országgyűlés feloszlatása 1861. augusztus 22-én jelezte, hogy az első kísérlet az 1848-1849-es szabadságharc katonai leverése után arra, hogy az uralkodó, a birodalom központi vezetése és a magyar politikai elit tárgyalásokat folytasson Magyarország birodalmon belüli közjogi státusának a rendezésére, zsákutcába jutott. Néhány hónapos átmeneti időszak következett. Az 1861. július közepén kinevezett új magyar kancellár, Forgách Antal gróf igyekezett a megyéken belül konszolidálni a helyzetet, s elismertetni azokkal a magyarországi kormányzati szervek fennhatóságát. Am a megyék előző év végén választott tisztikarai sorra ünnepélyesen tiltakoztak az országgyűlés feloszlatása ellen, fogadalmat tettek, hogy a törvénytelen kormányzatot nem szolgálják, nyílt engedetlenségi kampányba kezdtek, s mozgalommá törekedtek szervezni a passzív rezisztencia híveit. Forgách erre a renitens megyei bizottmányok feloszlatásával válaszolt. November 3-án az uralkodó felmentette Majláth György főtárnokmestert a Helytartótanács vezetése alól, s a helytartótanácsosok egy része követte őt. November 5-én azután Forgách indítványára az uralkodó rendeleti kormányzást vezetett be Magyarországon, miközben hangsúlyozta, mindez csak átmeneti intézkedés, s az előző évi ún. októberi diploma által ismét elismert alkotmányos kormányzati elveket továbbra is irányadónak és érvényesnek tekinti. Felfüggesztette a megyei és városi választott önkormányzatok működését, korlátozta a Helytartótanács jogkörét. Katonai törvényszékeket állított fel egyes súlyos köztörvényes, valamint a sajtó- és politikai bűntettek megtorlására. A Helytartótanács élére helytartó minőségében Pálffy Mór gróf altábornagyot nevezte ki. Ezzel kezdetét vette Magyarországon az úgynevezett „Schmerling-provizórium” időszaka, miközben a birodalom nyoi gáti tartományaiban — ha korlátozásokkal is — de folyamatosan működhettek az alkotmányos intézmények. A provizórium meghatározó magyarországi politikusai fő feladatuknak egy majdani államjogi megállapodás előfeltételeinek megteremtését tekintették, így a parlamenti eljárást nélkülöző rendeleti szabályozást igyekeztek a feltétlenül szükséges körre korlátozni, s ahol csak lehet, az 1848. áprilisi törvényeket megelőző jogállapot és intézmények restaurációját biztosítani. Alapvető fontosságú volt számukra mindehhez, hogy sikerüljön a közvéleményt az 1848- ban követett és az 1861. évi országgyűlésen megerősítést nyert perszonáluniós célkitűzésektől az államjogi kompromisszumok elfogadásának ösvényére terel* A tanulmány az OTKA K 83777 számú „A Schmerling-provizórium története” című kutatási programja keretében készült.
