Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585
helyettesíthesse, amit a temesvári helynök, Oltványi István jóváhagyott.289 Augusztus 29-én a helynökség elfogadta Tóth Xaver Ferenc önkéntes lemondását plébániájáról.290 Nyugalmazott plébánosként 1854-ben engedélyt kapott arra, hogy fél éven át a budai fürdőkben kezeltesse magát.291 Mivel jó anyagi körülmények között élt, nyugdíjat nem folyósítottak neki. 1866-ig Temesváron, majd haláláig Budapesten élt.292 A kiegyezést, mint „volt plebán, háztulajdonos Budán és Temesváron”, 1867-ben egy verssel köszöntötte, amely nyomtatásban is megjelent. Ennek címe „Örömdal, melyet a magyar nemzet legszentebb ünnepére, midőn Austriai Császár Ó Felsége legkegyelmesebb Urunk I. Ferencz József és Felséges Neje Erzsébet Császárné, legkegyelmesb Asszonyunk 1867-ik év hatodhavában a budavári főszentegyházban mint Magyarok Apostoli Királya és Királynéja felkenetve, megkoronáztattak.”293 A vers sajátos történeti érveléssel alátámasztva többnyire a Deák párt nézeteit visszhangozta. A szerző kezdetben a fővárosok ünnepi arculatát idézte fel („Örömdalok felzengenek / Budapest terein / Virág füzérek csüggenek /Paloták ezrein.”), ezt követte a magyar királyok, Hunyadi Mátyás, majd a Habsburgok cselekedeteinek felidézése. I. Ferenc kapcsán annak unokájára is kitért a szerző („Kegyes fiad jó gyermeke: / Hős Ferenc Jósefünk, / Ki Ion szabadság hírnöke, lm üdvözül velünk!”). Erzsébet királynénak, a „hunvér védangyalá”-nak és Deák Ferencnek szánt versszakok után a kormány tagjai következtek, akik szóltak „a nemes királlyal”, minek következtében „Ós jogunk, szent törvényeink / Érvényre léptének”. A szerző nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a kis Habsburg Rudolf is több évtized után lett magyar király. Ferenc József megadta a nemzetnek, amit az kért, így most a nemzetnek is hűséget kell esküdnie királyának, hiszen „köztünk megszűnt a küzdelem”. 1848-hoz hasonlóan, a szerző reménykedett a Buda központtal létrejövő monarchiában is: („Ha majd Areopágodat / Budára helyezed át: / Irigylendik hatalmadat, Mint nagy világ csodát.”). Hosszú versszakokon keresztül kért áldást a koronázandó királyra, csak egy feltételt szabott: „De, óh király magyar legyél! / Tiéd így életünk; / Esdünk kísérletet tegyél, / S imádand nemzetünk.” A magyar kész pénzét és vérét áldozni szent jogaiért síkra szálló királyáért. A nemzetiségek sem tehetnek mást, mint hogy egyesülnek a magyarsággal, „Hogy igy ’unitis viribus’ / Királyunk mondatát / Bírván, quibusvis hostibus / Vívjunk dicső csatát.”294 1868-tól kezdve Tóth a Buda főváros és Óbudai Honvédegylet tagja volt, mint egykori tábori pap. Ez nagyon valószínűvé teszi, hogy 1849-ben tábori pap CSANÁDI EGYHÁZMEGYÉS PAPHONVÉDEK A SZABADSÁGHARCBAN 621 289 TREKL Protokollum Officii Dioecesani Csanadiensis de anno 1849. (Temesvár) Nr. 4. 290 TREKL Protokollum Officii Dioecesani Csanadiensis de anno 1849. (Temesvár) Nr. 171. 291 TRKEL Personalien Tóth Ferenc 1854:1521. 292 Zakar Péter: A magyar hadsereg tábori lelkészei... i. m. 158. 293 Országos Széchényi Könyvtár Plakát és Aprónyomtatványtár Kny. C 2.092. A vers címét pontatlanul közölte Szinnyei: Magyar írók... i. m. 372. 294 Tóth Xav. Ferenc: „Örömdal, melyet a magyar nemzet legszentebb ünnepére, midőn Austriai Császár O Felsége legkegyelmesebb Urunk I. Ferencz József és Felséges Neje Erzsébet Császárné, legkegyelmesb Asszonyunk 1867-ik év hatodhavában a budavári főszentegyházban mint Magyarok Apostoli Királya és Királynéja felkenetve, megkoronáztattak. Buda, 1867. 4-16.
