Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585
622 ZAKAR PÉTER volt a honvédségben, bár kivételesen az is előfordult, hogy egykori nemzetőr lelkészeket vettek fel honvéd tábori lelkészként az egyesületbe.295 Saját budapesti házában, a Csolnak utca 5. szám alatt halt meg, 1888. április 9-én. Barátja, Susich Mihály temesvári ügyvéd szerint megmérgezték. Tény, hogy Budapesten és Temesvár-Józsefvárosban hátrahagyott házai értéke összesen 41000 forintra rúgtak. A lelkésznek tulajdonított, 1875-ben kelt végrendeletét a budapesti királyi ítélőtábla 1892. június 30-án hamisítványnak nyilvánította. Halálának körülményei éppen olyan rejtélyesek, mint egész élete.296 Összefoglalás 1848/49-es paphonvédekről készült tanulmányunk végére értünk. A Csanádi Egyházmegyéből sokkal több pap szolgált a honvédségben, mint például a Kassai, a Szepesi, a Veszprémi, a Győri vagy éppen a Pécsi Egyházmegyéből. Az okok között említhetjük a széküresedést, majd 1849-ben az egyházmegye kormányzatának kettészakadását. A makói helynökség Róka Józseffel és Munkácsi (Mihálovics) Józseffel az élén támogatta a magyar kormányt, így a papság tábori lelkészi szolgálatát sem akadályozta a honvédségben. Sok pap menekült el a szerb felkelők elől - ez szintén regionális sajátosság. Akik nem akartak államsegélyen tengődni, azok számára a tábori lelkészi szolgálat tűnt az egyetlen törvényes alkalmazási lehetőségnek. Más kérdés, hogy később ezen lelkészek szolgálatát is szabálytalanságnak minősítették. A honvédség hadlelkészeinek többsége — a szolgálat jellegének megfelelően — a fiatalabb korosztályokból került ki. Sokan közülük összetűzésbe kerültek plébánosukkal, illetve az egyházfegyelmi előírások reformját, mindenekelőtt a kötelező cölibátus eltörlését szorgalmazták. Sok német nemzetiségű pap szolgált a Csanádi Egyházmegyéből a honvédségben, ami arra utal, hogy az ú. n. bogárosi petíció mellett a bánsági németek egy része más politikai orientációt követett. Valamennyien ellátták papi hivatásukból eredő feladataikat és felterjesztették az adott anyakönyvi kivonatok másolatait elöljáróiknak. Szintén feladataik közé tartozott, hogy fegyvertelenül jelen legyenek a csatatéren és lelkesítsék a honvédeket. Prédikációik a politikai változások magyarázatára, a szabadságharc céljainak igazolására is kiterjedt. A szabadságharcot követően az egykori paphonvédek sorsa eltérően alakult. A többség előtt az 1860-as évek elejétől kezdve már az egyházi karrier lehetősége is nyitva állt. Ennek ellenére az életutak nagyon különbözően alakultak: plébánosok, aposztaták, a császári hadsereg tábori lelkészei, nyugalmazott papok, egy háztulajdonos és egy érsek - a közös pont élettörténetükben, hogy 1848/49-ben mindnyájan a magyar hadsereg katonái voltak. 295 Mikár Zsigmondi: Honvéd-Schematismus... i. m. 38. 296 TRKEL Personalien Tóth Ferenc 1894:1298.
