Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585
pedig a városi kapitányt bízták meg.114 Július 5-én reggel 9 órakor a Szentháromság szobor mellett felállított sátorban tartottak az aradi tanács megkeresésére ünnepi szentmisét a vár bevétele örömére. Kosztka Libór minorita atya, aradi plébános prédikációjában az esemény Aradra vonatkozó fontosságáról beszélt. A szertartást végző Magyari Alajos tábori főlelkész azért imádkozott, hogy miután „vitéz hadseregünk” legyőzte „a vad ellenséget, a béke áldásos gyümölcsét nyugalomban élvezhessük”.115 A szentmisét követően népgyűlésen szólították fel az egybegyűlteket az oroszok elleni fegyverfogásra.116 Július 8-án az aradi várban tartottak „Te Deum”-ot, ezúttal Kosztka mondta a szentmisét és Magyari „kenetteljes egyházi szónoklattal” emelte annak színvonalát. Pártosy Károly honvéd százados a városi közönséget is meghívta az ünnepségre, amely azt nagy számban el is fogadta.117 Sujánszky Euszták aradi minorita atya naplójában így örökítette meg az eseményt: „Folyó hó 8-án a vitéz magyar seregnek átadott, s a mieink által igen is megrongált várban tartatott az összes tábori kar és polgárság jelenlétében a hálaadó isteni tisztelet; melyet az Isten szabad ege alatt N. T. Magyari Alajos tábori s már vári lelkész úr magyar érzelmű szónoklata fejezett be.”118 1849. július 9-én Magyari Alajos nem csak a szokásos anyakönyvi kivonatokat terjesztette fel, hanem az aradi vártemplomban zsákmányolt ékszerek és kegytárgyak jegyzékét is. Az egyházi ruhákból véleménye szerint kápolnákat lehetne felszerelni. Kezdeményezte fizetése pontos meghatározását is, hiszen tavasszal 58 forint 20 krajcárt, nyáron pedig 88 forint 20 krajcárt utaltak ki neki, miközben segéde, Brassoványi József már májusban a megemelt összeget kapta. Kérte a tábori lelkészi osztály új vezetőjétől, Mednyánszky Cézártól, hogy eszközölje ki az aradi táborhoz történő kinevezését, mivel más tábori lelkészi állást nem akart elvállalni.119 Mednyánszky július 22-én kelt válaszában megrótta Magyarít, hiszen kötelessége lett volna a tábort Temesvárra követni.120 Ugyanakkor eddigi érdemeit figyelembe véve kész volt Magyarít aradi térlelkésznek ajánlani. Az aradi plébánián talált egyházi szerekkel kapcsolatban a Csanádi egyházmegyei kormánnyal vette fel a kapcsolatot.121 Ugyanazon a napon a hadügyminisztérium hadlelkészi CSANÁDI EGYHÁZMEGYÉS PAPHONVÉDEK A SZABADSÁGHARCBAN 601 114 Archivele Nationale ale Romäniei Directia Judeteana Arad (a továbbiakban: Arch. Jud. Arad) Primaria ora§ Arad. Register 1/1849. Tanácsi Lajstrom 1849. évről. 1849:872, 866. 115 Lakatos: Arad története I. k. i. m. 205. 116 Sujánszky: Az aradi rendház naplója i. m. 61. 117 Arch. Jud. Arad Primaria ora§ Arad. Reg. 1/1849. Tanácsi Lajstrom 1849. évről. 1849:906. Pártosy fontos szerepet játszott az 1849. II. 8-i ütközetben, Vécsey Károly szerint neki volt köszönhető a 29. honvédzászlóalj megmentése. MNL OL H 75 1849:14997. Lakatos Ottónál Pártosy Károly tévesen „Pásztory Károly” néven szerepel. Lakatos: Arad története I. k. i. m. 206. 118 Sujánszky: Az aradi rendház naplója i. m. 61. 119 MNL OL H 75 1849:25213. 120 Mednyánszky Cézár kezdeményezésére éppen 1849. július 16-i kelettel jelent meg egy rendelet, amely szerint a tábori lelkészeknek még rövid időre sem szabad a sereget a parancsnok engedelme nélkül elhagyni. Hat napnál hosszabb távoliét esetén a hadtestparancsnok és a tábori főpap (azaz Mednyánszky Cézár) engedélyére volt szükség. MNL OL H 75 1849:25250. 121 MNL OL H 75 1849:25838. Mednyánszky még július 22-én írt az egyházi szerek ügyében Róka József püspöki helynöknek. MNL OL H 75 1849:25951.
