Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585
600 ZAKAR PETER radt, annak ellenére, hogy Temesvárra is követnie kellett volna az ostromsereget és tanári állását is elfoglalhatta volna. Május 24-én azt válaszolta a szentszéknek, „miszerint jelenlegi hivatásában bizonytalan időre megmaradni kénytelenítetvén köszönettel veendi, ha tanári hivatala pótlással láttatik el.”107 Az aradi felügyelő lelkész 1849. június 22-én jelentette, hogy mivel a temesvári tábor lelkészi tisztjét egy pap nem képes ellátni, ezért Vécsey tábornok Brassoványi Józsefet Temesvárra vezényelte és ő egyedül maradt. Tekintettel az aradi kórházakra, fogházakra, seregre, megváltozott egészségére, a máris mutatkozó epemirigyre és a közelgő hőségre, egy segédlelkész kinevezését indítványozta. Egyúttal köszönetét mondott a tábori lelkészek fizetésének 88 forint 20 krajcárra történő felemeléséért és jelentette, hogy Vécsey Sverra Sándor helyére Morár Miklóst nevezte ki tábori lelkésznek. Leveleit ekkoriban már a koronától megfosztott címeres pecsétjével hitelesítette, melynek körirata így festett: „Aradi Tábori Lelkészi Hivatal pecsétje”.108 1849. május 31-én a halotti lajstrom megküldésén túl Magyari jelentette, hogy Sverra Sándor ortodox pap lemondott tábori lelkészi állomásáról és visszatér szentmihályi parókiájára.109 Vidasics június 18-án azt válaszolta, hogy a hadügyminisztérium elfogadta Sverra lemondását és a felterjesztett jegyzőkönyveket. „Mi a katonai egyének házasságánál a háromszori kihirdetésnek elengedésére tőlem kért fölhatalmazást illeti — folytatta Vidasics — e tekintetben az eddig divatozott szokás, melynél fogva a férj részére a kétszeri kihirdetés alóli fölmentés, illető katonai főparancsnokság által szokott megadatni és egyszer a férj szükségképp kihirdettetni; a nő részére pedig a háromszori kihirdetés alóli fölmentés — hacsak nem katonai szülőktől származott — mindenkor illető megyéspüspökség által eszközöltetik - továbbá is megtartandó lészen.”110 Június 26-án Magyari Alajos neve is olvasható az V hadtest rang és beosztási jegyzékében.111 Azokat a tiszteket, akik megkapták a katonaságtól a házassági engedelmet, Vécsey Magyari Alajoshoz utasította esketés végett.112 1849. július 1-jén, miután Johann Berger von der Pleisse cs. kir. tábornok átadta az aradi várat a magyaroknak, a 86. honvédzászlóalj a Rákóczi induló mellett bevonult a várba, Magyari Alajos tábori lelkész megáldotta a nemzeti zászlót, amelyet Varjasy (Vranovics) János polgármester tűzött ki a bástyára.113 Arad városa a magyar katonaságnak „az ostrom alatt kiállott állhatatosságáért” köszönetét szavazott, a vár feladásáról szóló hirdetmény közhírré tételével 107 TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanadiensis de anno 1849. (Makó) 1849. Nr. 316. Kováts szerint azt válaszolta, hogy legalább az ostrom befejezéséig a táborban marad. Kováts-. A Csanádi papnevelde története... i. m. 292-293. 108 MNL OL H 75 1849:23317. 109 MNL OL H 75 1849:18756. 110 MNL OL H 75 1849:20966. 111 MNL OL H 75 1849:25698. 112 Aradi Ereklyemúzeum. Okmánytár. Válogatott iratok és dokumentumok. Okmánytár az Aradi Ereklyemúzeum iratanyagából (1836-1892). A reformkor, a forradalom, a szabadságharc, a megtorlás, az emigráció és a kiegyezés korának dokumentumai. Szerk.: Hermann Róbert. [Szeged, 2012.] 250, 255. 113 Marczius Tizenötödike 2. (1849. július 3.) 253.
