Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585
592 ZAKAR PÉTER visszatért Perjámosra, majd tábori lelkészi állást kért ordináriusától, kinevezésére azonban nem került sor.45 Szeptemberben az eleki plébániára rendelték káplánnak.46 1849-ben korábbi szolgálata miatt a szentszék elé idézték és elmozdították az eleki segédlelkészi állásából.47 1850-ben Oravicáról kérte áthelyezését, mert összeütközésbe került a csendőrséggel, mire áthelyezték Gyertyámosra.48 Az oravicai csendőrparancsnok szintén áthelyezését kérte, végül gúnyos magatartása miatt nyolc napos elmélkedéssel egybekötött fogsággal büntette az egyházi hatóság.49 Tábori lelkészség iránti vonzalma végül a cs. kir. hadsereghez vezette: 1855-ben 6 hónapon át az oláh-bánsági határőr-gyalogezred tábori lelkészeként szolgált Moldvában, majd a galaci tábori kórházban volt lelkész. Ezt követően az ó-orsovai plébánia adminisztrátora volt Bilszky plébános visszatéréséig, végül 1857-ben kinevezték a 29. (Graf Thun) sorgyalogezred tábori lelkészének, ahol 1869-ig, angyalkúti (kisfaludi) plébánossá történő kinevezéséig szolgált.50 A honvédség tábori papjai Rátérve a honvédség tábori lelkészeire, paphonvédekről készült elemzésünk első részében már említettük, hogy Rózsafy Pál először a 4. lovas ütegben szolgált, majd 1849. május 15-én Görgei Artúr hadügyminiszter kinevezte az I. hadtest tábori lelkészévé. O tehát mind a fegyverrel harcolók, mind pedig a tábori lelkészek közé besorolható, életrajzával írásunk előző részében foglalkoztunk.51 A Csanádi Egyházmegyéből kikerülő paphonvédek közül Magyari Alajos volt az egyik legbefolyásosabb személy. Magyari Alajos Szentannán született 1817. április 14-én, Magyari András és Strifler Franciska gyermekeként. Édesanyja nemesi származású volt, s amikor fia az 1833/34-es tanévet a szegedi piarista gimnáziumban befejezte, már megözvegyült.52 Magyari tehetségét felismerve, Lonovics József a pesti központi szemináriumba küldte, ahol 1835-39-ig folytatott teológiai tanulmányokat. Visszatérését követően jegyző volt a püspöki hivatalban, majd 1840-ben, Nagyváradon pappá szentelték.53 Az 1840/41-es tanévben prefektus, a rákövetkezőben pedig spirituális volt a szemináriumban.54 Az 1842-től 1847-ig fennállt „Temesvári egyházi olvasó egyesület” tagja, amelynek tagjai olvasás és korszerű eszmecsere céljából egy45 TRKEL Personalien Oszeczky János 1848:1444. 46 Protocollum Officii Dioecesani Csanádiensis de anno 1848. Nr. 1594. 47 TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanadiensis de anno 1849. (Temesvár) 1849:739, 850. 48 TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanadiensis de anno 1850. Nr. 1761, 1762. 49 TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanadiensis de anno 1850. Nr. 1798, 1968. 50 TRKEL Personalien Oszeczky János 1862:1064, 1871:1822. 51 Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban I. Századok 146/6. (2012) 1288-1290. 52 TRKEL Personalien Magyari Alajos Testimonium Scholasticum (Szeged, 1834: július 30.) 1834: szám nélkül. Petri szerint Aradon és Temesváron járt gimnáziumba (Petri: Biographisches Lexikon... i. m. 1184-1185.), de a fenti bizonyítvány szerint Szegeden is tanult. 53 Lyceum Temesvariense. Szerk.: Bugarski, Stevan. Temesvár, 2008. 525. 54 Kováts: A Csanádi papnevelde története... i. m. 341.
