Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585

két már több rendeleteimben megtettem, nem gondolom, hogy hatalmamban állna.”8 Batthyány 1848. szeptember 14-én — ügyvezető miniszterelnökként — rendeletben mentette fel többek között a lelkészeket, szerzeteseket és falusi iskolatanítókat a kötelező nemzetőri szolgálat alól.9 Ugyanakkor a rendelet azt is kimondta, hogy amennyiben „a táborba vonulandó valamelyik nemzetőrségi zászlóalj lelkészt kívánna magával vinni, tartozik az illető egyházi elöljáróság a zászlóaljhoz a hatóságok megkeresésére tábori papot kirendelni”.10

Martin Roos nemrégiben megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy a Csanádi Egyházmegyéből több pap teljesített a nemzetőrségben a magyar hatóságok megelégedésére tábori lelkészi szolgálatot. A névsorban szerepel Arnold János temesújfalui, Mihálkovics Lajos istvánföldi, Lukácsevics István angyalkúti plébánosok, Jerney Mihály bresztováci adminisztrátor, Brassay József csatádi, Nuszbaum Jakab csernyai, Kimmel (Kimml) Péter párdányi, Schuszták Ferenc bozovicsi, Vuchhetich Ferenc ruszkabányai, Stein Antal Kis-teremiai, Bezdány Ferenc bogárosi, Berecz Imre óbesenyői és Wittner Lajos dettai lelkészek neve.11 1848 nyarán a sajtó is felfigyelt a tábori lelkészek jelenlétére. A Kossuth Hírlapja tudósítója például a Nagybecskerekre érkező nemzetőr csapatokkal kapcsolatban 1848. július 22-én kelt tudósításában megjegyezte: „Táborunk hathatósan gyarapszik... Vannak ácsaik, zenészeik, tábori papjaik minden vallásból, s tábori orvosaik.”12

A nemzetőrségi szolgálatot vállalók többsége a szabadságharc lelkes híve volt. A mérsékeltebb elemek közé tartozott Bezdány Ferenc bogárosi káplán. O 1816. május 11-én született Szegeden. Tehetséges diák lehetett, hiszen a bécsi Pazmaneumban képezték,13 majd felszentelését követően Bogárosra került káplánnak. A bogárosiak tábori lelkészükké választottak, így a fiatal káplán a nemzetőrökkel együtt részt vett a komlósi táborozásban. Ellenséggel nem találkoztak, így nyolc nap elteltével hazatértek.14 A szegedi születésű Bezdány szülővárosa prezentációját követően 1848. szeptember 20-án átvette a kisteleki plébániát.15 A cs. kir.

CSANÁDI EGYHÁZMEGYÉS PAPHONVÉDEK A SZABADSÁGHARCBAN 587

8 Prímási Levéltár Archívum Ecclesiasticum Hám-akták 1848:130.

9 Urbán: A nemzetőrség és a honvédség... i. m. 156.

10 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) H 92 1848:3692.

11 Roos, Martin: Die alte Diözese Csanád. Zwischen Grundlegung und Aufteilung 1030 bis 1923. [Band I.] Zwischen Grundlegung und Aufteilung 1030 bis 1923. Teil 2/b 1800-1850, o. O. 2012. 294.

12 Kossuth Hírlapja 1. (1848. július 30.) 116.

13 Fazekas István: A bécsi Pazmaneum magyarországi hallgatói 1623 - 1918 (1951). Budapest, 2003. 370.

14 Szentkláray Jenő: A Csanád-egyházmegyei plébániák története. I. k. Temesvár, 1898. 381-382.

15 G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentumai a Csongrád Megyei Levéltárban. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXVIII.) Szeged, 2000. 47-55. Temesvári Római Katolikus Egyházmegyei Levéltár (a továbbiakban: TRKEL) Protocollum Officii Dioecesani Csanádiensis de anno 1848. Sub gubernio Excellentissimi Domini Episcopi Josephi Lonovics. 1848:1573. Vadász Manó polgármesternek az ügyben Lonovics Józsefhez írt levelét közli Miklós Péter: A kisteleki római katolikus plébánia 1848/49-ben. In.: Történeti Tanulmányok (Studia historica) 5. Szeged, 2002. 114-115. Ugyanez a levél ismételten közölve Miklós Péter: Város, egyház, társadalom. Tanulmányok a szegedi katolicizmus történetéből. Szeged, 2004. 123-124, majd ismét Miklós Péter: „A jelenkor vészes napjaiban”. Dokumentumok a Csanádi püspökség 1848/49-es történetéhez. Szeged, 2006. 56.