Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585
588 ZAKAR PÉTER hadsereg-parancsnokság 1849. augusztus 4-i utasítására letartóztatták és 8-án a pesti Újépületbe szállították.16 Azzal vádolták, hogy elmenekült a császári csapatok elől és híveit is menekülésre bíztatta. A vádlott vallomásában elismerte, hogy július 28-án Szegedre távozott, de azzal védekezett, hogy nem akart Perczel Mór honvéd tábornok utasítására prédikációt tartani. Tagadta, hogy híveit menekülésre bíztatta volna, ugyanakkor elismerte, hogy kihirdette a magyar kormány proklamációit és három körmenetet tartott az oroszok ellen. A vizsgálatot vezető Kanzler hadbíró-százados úgy ítélte meg, hogy Bezdány nem a vett parancsok szellemében járt el, mivel ő nem a magyarok győzelméért, hanem a békéért imádkozott, nem öt, hanem csak három körmenetet tartott és azokat sem a nép által követelt ünnepélyességgel tette, amiért hívei egy része gazembernek nevezte. Mivel sem a szószékről tartott prédikációiban, sem magánbeszélgetéseiben nem szidta a császári kormányt, Kanzler a vádlott szabadon bocsátását javasolta, ami 1849. november 2-án be is következett, 5-én már visszaérkezett plébániájára.17 Pesti fogva tartása alatt a temesvári szeminárium egykori tanára, Hegedűs Pál helyettesítette Kisteleken.18 Makra Imre makói esperes-plébános Fábry Ignác általános püspöki helynőkhöz intézett, 1848. július 7-én kelt levelének néhány sora rávilágít arra, hogy a papság azért is kötelességének érezhette a táborba szállást, mivel a kormány rendeletéit is ki kellett hirdetnie: „Jó ideje immár, hogy egy segéddel húzom a jelen körülményekben kétszeresen terhes igát; de még fontosabb tekintet alá esik az, hogy minden órán várom a fölhívást, hogy egyikünk az indulásra kész megyei nemzetőrséget táborba kísérje, mit nem csak a veszély fenyegette haza iránti kötelességből, de meg kell tennünk azon okból is, mert mi a hazafiúi ezen kötelességről a néphez már sokat szólottunk.”19 A nemzetőrség tábori lelkészinek többsége Bezdánynál nagyobb lelkesedést tanúsított a szabadságharc ügye iránt. A kecskeméti származású Brassay József, aki 1836 óta csatádi plébános volt,20 már a reformkorban a változás pártjára állt, hiszen 1845. március 3-án, Torontál megye közgyűlésén önként beírattatta magát az adózók közé.21 Miután a csatádi História Domus szerint szóval és tettel támogatta a magyar alkotmányos rend fenntartását, 1849. októ-16 Hermann Egyed: A magyar katolikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében. Gödöllő, 1932. 30. 17 Hadtörténelmi Levéltár Abszolutizmus kori iratok, (a továbbiakban HL Absz. ir.) Pesti cs. kir. hadbíróság. 1849-1/75. 350-352. föl. Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár VI. 15.a Plébániák iratai, Kistelek 1849:665. 18 TRKEL TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanadiensis de anno 1849 sub Gubemio Excellentissimi Domini Josephi Lonovics. Munus Vicariale a la Mártii 1849 usque 15am Augusti 1849 Reverendisimo Duo Stephano Oltványi a 16a Augusti usque 31am Xbrio 1849 Illmo D. Ignatio Fabry obeunte. (a továbbiakban: TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanadiensis de anno 1849 [Temesvár]) Nr. 665. 19 TRKEL Personalien Makra Imre 1848:1266. 20 Kováts Sándor: A Csanádi papnevelde története. A mai papnevelde megnyitásának első centenáriuma alkalmából. Temesvár, 1908. 367. 21 TRKEL Pesonalien Brassay József 1845:671.
