Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Süli Attila: Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos (1848. december 19 - 1849 január 31) III/547
BEÖTHY ÖDÖN ERDÉLYI FŐKORMÁNYBIZTOS 575 ről a teljhatalmú biztost január 17-én tájékoztatta az alábbi sorok kíséretében: „Nagy fájdalommal értettük lemondási szándokát. Isten őrizzen ettől. Azonban lehetlent nem lehet kívánni senkitől. De ki feleljen ott meg a szükségeseknek, ha Ön kilépni kénytelen. Biztosan hiszem, hogy embert találjunk. Meglátjuk. - Ha nem lehet, legalább valami könnyítőt gondolunk. - Csak 3 napot nyerhetnénk e nagy tárgy körüli intézkedésre.” Felmerülhet a jogos kérdés, hogy Beöthy valóban meghátrált a nehézségek elől? Erre választ a január 21-én kelt leveléből nyerhetünk: „Minél fontosabb a helyezet, melyet a polgári életbe elfoglalunk, annál inkább meg kell mérni erőnket, ha vajon képesek vagyunk-e azt úgy betölteni, hogy ügyünk érdekében mindazon eredményt állíthassuk elő, melyre szükségünk van. Úgy vagyok meggyőződve, amint ez több rendbeli jelentéseimben kifejtettem, hogy itt roppant a teendő és erélyes kézben eredmény dús. Én, ki rontsolt egészségem miatt szobámból a szabadba csak egy perc időre sem távozhatom anélkül, hogy görcsös szenvedéseim erőt véve idegrendszeremen teljesen és tökéletesen tevéketlenségbe ne süllyedjek.Itt e honban hatásosan csak úgy lehet működni, ha a kormányzással megbízott mindenütt maga van jelen, ébreszt, buzdít, sőt a végrehajtás körül is tettlegesen intézkedik. Mivel pedig sem az itteni körülmények változásnak indulni másként alig fognak, sem cronicus nyavalyám és szenvedéseim jobbulásához semmi reményem. Nehogy a felelet terhe reám nehezedvén, a mulasztások okát Önök bennem keressék.” Hát bizony ezekből a sorokból nem egy meghátráló, hanem egy felelősségteljes politikus portréja rajzolódik ki előttünk. Meggyőződésem szerint Beöthy nem a betegségével takaródzott, hanem úgy vélte, hogy a kritikus erdélyi helyzet kezelése egy teljes értékű embert kívánt, márpedig ő az erős fájdalmai miatt sokszor képtelen volt a munkavégzésre. Lemondása a hivatástudatának ékes bizonyítéka, nem pedig a tehetetlenségéé. Ennek szellemében a teljhatalmú biztos lemondásának okául a megromlott egészségi állapotát jelölte meg barátjához, Sánthy György zarándi kormánybiztoshoz írt, január 31-én kelt levelében. Beöthy január 31-én indult haza Nagyváradra, ahol Grosz Frigyes megyei orvos azonnal megvizsgálta és az alábbi orvosi bizonyítványt állította ki: „Alólírt ezennel bizonyítom: Beöthy Ödön teljhatalmú országos biztos és Bihar megyei főispán úr, két év és kilenc holnap óta mellgörcsökben szenved; melyek ugyan rendes orvoslás által enyhültek; de az erdélyi zordon tájékban való tartózkodás következtében azok újonnan kitörvén gyógyításokra több napi idő kívántatik.”38 38 MOL H. 106. 2. d. 941-942. f. Beöthy levele Hodossy Miklóshoz. Szatmárnémeti, 1848. december 29.; Irmédi-Molnár, 1938. 94-95.; E Szathmáty, 1894. 75-76.; Hegyesi, 1885. 311-312. Mészáros Lázár hadügyminiszter leirata gr. Vécsey Károly vezérőrnagyhoz. Debrecen, 1849. január 20.; V Waldapfel, 1955. III. 62-63. Beöthy levele Kossuth Lajoshoz. Kolozsvár, 1849. január 12.; MOL H.2. 701/E. Beöthy Ödön levele az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz. Kolozsvár, 1849. január 16.; Egyed, 2010. 348-350.; Katona, 1990. 224.; MOL H.2. 702/E. Beöthy levele Kossuth Lajoshoz. Kolozsvár, 1848. január 16.; Kossuth Lajos levele Beöthy Ödönhöz. Debrecen, 1849. január 17. (Dobák Géza magángyűjteménye, Budapest); MOL H.2. 990/E. Beöthy Ödön levele az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz. Kolozsvár, 1849. január 21.; Hegyesi, 1885/1. 616. Beöthy levele Sántha Györgyhöz. Kolozsvár, 1849. január 31.; MOL H.2. 1488/849. Beöthy Ödön orvosi bizonyítványa. Nagyvárad, 1849. február 3.
