Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Süli Attila: Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos (1848. december 19 - 1849 január 31) III/547
572 SULI ATTILA hogy rövidesen pótolni tudják. Kifejtette, hogy az önvédelmi harcban a legnagyobb erélyességet Kézdivásárhely fejtette ki, de Sepsiszentgyörgy hozzáállása is dicséretet érdemel.36 Az érchegységi román felkelés nemcsak Erdélyre, hanem a partiumi törvényhatóságok egy részére is kiterjedt. Különösen veszélyes volt a helyzet Zarándban, ahol az Erdéllyel határos megyék nemzetőreinek, illetve szabadcsapatainak kellett ellátni a terület biztosítását. Fényes Elek 1847. évi adatai szerint a megye lakosságának 90%-a román volt. A felkelők irtó hadjáratot folytattak a magyar és német települések ellen, 1848 október végére kezükre kerültek a megye főbb pontjai. November elején Gaál László Arad megyei nemzetőr őrnagy visszafoglalta a fontosabb településeket, de november 12-én kivonult innen. Ettől kedve a törvényhatóságot január közepéig ténylegesen a felkelők uralták. Beöthy Zaránd megyében, Kristyornál egy védsereget kívánt létrehozni. Elsőként Gencsy Pál bihari lovas nemzetőr századát rendelte a fenti településre december végén, majd intézkedett, hogy Gencsy és Lovassy Ferenc január 2-re Nagyváradra két erős lovas nemzetőri századot vonjanak össze. Ezen 400 lovas nemzetőr rövidesen Zarándba vonult. Szintén ide utasította Nagyváradról az újonc honvéd századokat a felszerelésük után, illetve a városban található összes ágyút. Ugyanígy ide szánta a teljhatalmú kormánybiztos a 32. honvédzászlóaljat, erről azonban Bem máskép rendelkezett. Kiemelt fontosságú ügykén kezelte és szorgalmazta a Bihar és Szatmár megyei szabadcsapatok felállítását. Biharban Reviczky László, Csanády István és Morvay Ferenc szervezett ilyen alakulatokat. Nagyon fontosnak tartotta Beöthy, hogy a belépők elsősorban uradalmi alkalmazottakból kerüljenek ki, mert ők jó céllövők illetve kitűnő vadászfegyverekkel rendelkeznek. A belényesi vonalon állomásozó magyar erők parancsnokának, Beke József őrnagynak utasításba adta, hogy a fenti egységekkel kiegészülve tisztítsa meg az ellenségtől Brádot, Kőrösbányát és Halmágyot.. Beke erőit azonban január végén Bem magához rendelte, így Beöthy felszólította Hodossyt, hogy Bihar megyéből újabb erőket küldjön a lázongó vidék megfékezésére. A Beöthy által létrehozott véderő csekély száma miatt nem volt alkalmas a megye biztosítására, erejéből mindössze a nagyobb települések védelmére és a román támadások elhárítására futotta.37 36 A háromszéki eseményekről összefoglalóan: Egyed, 2008. 185-188. és 193-199.; Bakk, 1896. 375. és 380-381.; Jakab, 1880. 441-^143.; MTA Kt. Csány-lt. 3619. Németh László jelentése Beöthy Ödön számára. Marosvásárhely, 1849. január 15.; MTA Kt. 42/849. Ua. Sepsiszentgyörgy, 1849. január 23.; Gál Sándorra: Bona, 2000. 158-159.; Macskási Antalra: Bona, 2009. II. 51.; Sárosi Ferencre: Bona, 2000. 612.; Nagy Imrére: Bona, 2000. 534. 37 Hermann, 1999. 86.; Hegyesi, 1885. 107-109.; MOL H.106. 3. d. N 21. Beöthy rendelete Hodossy Miklóshoz. Kolozsvár, 1849. január 3.; MOL H.2. 49:229. Beöthy jelentése az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz. Kolozsvár, 1849. január 4.; MOL H.106. 3. d. Sz. n. Beöthy levele Hodossy Miklóshoz. Kolozsvár, 1849. január 4.; MÓL H.106. 3. d. Sz. n. Ua. Kolozsvár, 1849. január 5.; Dragomir, 1946. III. 279. Beöthy jelentése az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz. Kolozsvár, 1849. január 15.; Hegyesi, 1885/1. 615-616. Beöthy levele Sántha Györgyhöz. Kolozsvár, 1848. január 25.; Beke Józsefre: Bona, 2000. 234-235.; Gencsy Pálra: Bona, 2000. 353.; Csanády Istvánra: Bona, 2000. 283.; Reviczky Lászlóra: Bona, 2000. 600.; Lovassy Ferencre: Bona, 2009. 42.
