Századok – 2013
MŰHELY - Pósán László: Áruminőség és vásárlóvédelem a Hanza piacain - a késő középkori porosz források tükrében II/501
ÁRUMINŐSÉG ÉS VÁSÁRLÓVÉDELEM A HANZA PIACAIN 515 rendelkezése például egyértelműen ezt tükrözte: a piacon vagy vásáron sört csak lezárt és lebélyegzett hordókban volt szabad értékesíteni, korsóval, kannával vagy egyéb edényekkel nem.10 6 A sör erőssége a vízhez adott maláta mennyiségétől függött. Braunschweigben például 1 liter sör csak 0,4 liter malátát tartalmazott, így erősség szempontjából a Hanza-városok sörei között az utolsó helyek egyikén állt. Az egyes észak német és porosz városokban főzött sörök fajtája sok szempontból különbözött egymástól: milyen volt a víz-maláta aránya, milyen mértékben tettek hozzá komlót, levegőn szárított, vagy pörkölt, ún. „vörös" árpából főzték-e, búza-, árpa- vagy zabmalátát használtak-e hozzá, s végül, hogy milyen lett az ital alkoholtartalma. Búzasört például a Hanza térségben hosszú ideig egyedül Hamburgban főztek. A középkori Poroszországban Danzig volt a legjelentősebb sörfőző város. 1416-ban 2296 adófizető polgára közül 383 tartozott a sörfőzők közé, és a 14. század közepén már saját vallási korporációt is alapítottak.107 A nagykereskedelmi forgalomba került sör árát hordónkénti egységekben határozták meg, ezért az egyes tartományurak, fejedelmek uralmi területeiken csak az általuk megszabott mértékeket engedélyezték. így a helyi mértékeket kellett használni a Hanza-városokból szállított sör esetében is, azaz a kereskedőknek az eladás helyén ottani söröshordókat kellett beszerezni. 1269. június 26-án például Erik Glipping dán király úgy rendelkezett, hogy ha a sört nem a dán mérték szerint kínálják eladásra, azt hamis mértékegységnek kell tekinteni, aminek a büntetése 1 ör.10 8 1282. március 3-án Roskilde püspöke, Ingwar Kopenhágában meghatározta a kereskedelemben használatos mértékeket, súlyokat, s különösen a német sör mérésére szolgáló hiteles pintet.109 A sózott heringhez hasonlóan a Hanza kereskedelemben a 15. századra kialakult egy széles körben elfogadott s alkalmazott űrtartalmú hordó. Ezt egy 1408. augusztus 5-án kelt levél is bizonyítja, amelyben Lüneburg városa emlékeztette Einbeck magisztrátusát a söröshordók elfogadott méretére.110 Egy másik levélben Lüneburg azt írta Hildesheim tanácsának, hogy a hildesheimi kereskedők a saját városukban készített sört akadálytalanul hozhatják Lüneburgba árulni, de einbecki sört nem, mert az ottani hordók nem felelnek meg az általánosan használt mértéknek. Ha valaki ennek ellenére mégis einbecki sört akarna Lüneburgban értékesíteni, attól elkobozzák áruját.111 A kereskedelmi gyakorlatban a sörrel leginkább úgy követtek el visszaélést, hogy a lezárt és lebélyegzett hordók tartalmát másnak mondták, mint ami valójában volt. A gyenge braunschweigi sört például wismari vagy hamburgi sörnek állították be. A Hanza térségben főzött számos sör közül ugyanis leggyakrabban ezek szerepel-106 HUB II. 15. sz. 107 Christine von Blanckenburg: Die Hanse und ihr Bier. Brauwesen und Bierhandel im hansischen Verkehrsgebiet. (Quellen und Darstellungen zur hansischen Geschichte NE 51.) Köln-Weimar-Wien 2001. 126., 168-180.; Janusz Tandecki: Genossenschaftliche Strukturen in der Hanse. In: Genossenschaftliche Strukturen in der Hanse. Hg. Nils Jörn, Detlef Kattinger, Horst Wernicke. (Quellen und Darstellungen zur hansische Geschichte) Köln-Weimar-Wien 1999. 231. 108 HUB I. 1367. sz. 109 HUB I. 1368. sz. 110 HUB V 845. sz. 111 HUB V 846. sz.
