Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
IV. BÉLA ÉS I. UROS SZERB URALKODÓ KAPCSOLATA 493 Milutinnak és az új epiruszi uralkodó, Niképhorosz lányának a házasságával pecsételték meg.24 2 Az új szerb szövetség kialakításában nem zárható ki Uros francia származású feleségének, Jelenának a befolyása sem.24 3 Dragutin számára komoly csapást jelentett, ez a házasság, mivel öccse így előtérbe kerülhetett a trónöröklés kapcsán vele szemben.24 4 A háború kitörésére apa és fia között azonban csak akkor került sor, amikor Dragutin sógora, IV László magyar király is katonai segítséget tudott nyújtani támogatottjának.24 5 Danilo műve szerint magyarokból és kunokból álló, jelentős létszámú seregre tett szert Dragutin,24 6 akinek ekkor már nem a részleges szerbiai hatalom, hanem a királyság megszerzése volt a célja. Gacko mellett 1276-ban legyőzte apját, megszerezve ezzel a trónt.24 7 Szülei ezt követően Zahumljéba távoztak, később Dragutin az anyjának adta Duklját.24 8 Uros 1277-ben hunyt el, holttestét Sopocaniban temették el, az általa emelt kolostorban.24 9 Összegzés Az 1240-es évektől Uros bukásáig terjedő időszakban a magyar-szerb kapcsolatok igen változatosan alakultak. A vizsgált időszak kezdetén, az 1240-es években Magyarország és Szerbia viszonyára a békés egymás mellett élés volt a jellemző. Az egyes történészek által feltételezett magyar fenyegetés konkrét diplomáciai vagy katonai akcióban valójában nem érhető tetten. Ez az állapot csak az 1250-es évek közepére változott meg, amikor Rosztiszláv Mihajlovics Macsó ura lett, és intenzív déli irányú külpolitikát folytatott. A magyar balkáni politika fordulata ekkor elsősorban az ő tevékenységével, és nem IV Béla közvetlen irányításával függött össze. Azonban még ekkor sem történt konkrét beavatkozás Szerbia belügyeibe. A két uralkodó kapcsolata az évtized végén szorosabbá vált. Uros ugyanis ekkor erős szövetséges nélkül maradt Nikaiával szemben, miközben szinte kizárólag ellenséges területek vették körbe. Ennek hatására, talán a 12. századi hagyományokat követve, a magyar uralkodó felé kezdett el közeledni a szerb király. Az 1260-as évek diplomáciai fordulatai, valamint a magyar uralkodó és fia között kialakult belháború miatt 1268-ban Uros kísérletet tett rá, hogy a viszonylagos függőségét enyhítse. A sikertelen hadjáratot követően a magyar uralkodók befolyása is megnőtt a szerb területeken, az új dinasztikus kapcsolatok révén a trónért folyó harcokban is érdekeltek voltak. Végül közvetlenül a magyar uralkodó katonai segítsége kellett ahhoz, hogy Uros elveszítse a trónját. 242 Jirecek, K.: Istorija Srba i. m. 186. 243 Corovic, V.: Istorija Srba i. m. 131. 244 Fine, J. VA.: The late medieval Balkans i. m. 185. 204. 245 Jirecek, K.: Istorija Srba i. m. 188. 246 Zivoti kraljeva 17. 247 Uo. 18. 248 Fine, J. V. A.: The late medieval Balkans i. m. 204. 249 Urosról kevés adat maradt fenn 1276 után, így azt sem lehet pontosan tudni, hogy holttestét mikor szállították át Sopocaniba. Mivel a sírnál található freskó Dragutint trónörökösként ábrázolja, ezért még az ő uralkodása alatt kerülhetett sor az eseményre, 1. Vladislav Todic: Sopocani i Gradac. Uzajamnost funerarnih programa dve crkve. Zograf 31. (2006) 59-77.
