Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
494 GÁL JUDIT FÜGGELÉK Dolgozatomban olyan középkori szerb uralkodói életrajzokat is feldolgoztam, amelyek — elsősorban nyelvi akadályok miatt — eddig nem voltak ismertek a magyar kutatók előtt. II. Danilo szerb érsek 1337 és 1340 között állította össze életrajzgyűjteményét, mely „A szerb királyok és érsekek élete" (Zivoti kraljeva i arhiepiskopa srpskih) címen ismert. A műben Danilo nevéhez köthetjük I. Uros (1243-1276) és felesége, Jelena királyné, továbbá Dragutin (1276-1282), valamint Milutin király (1282-1321) életrajzát. Az érsek halála után az egyik tanítványa állította össze Stefan Decanski (1321-1331) és Dusán (1331-1355) biográfiáját.260 Az érsek által írt, Dragutinról szóló munka nem az eredeti változatában maradt fenn.25 1 Az életrajzírás, vagy zitije a szerb irodalom speciális műfajai közé tartozik, már a 13. század elejétől egészen a középkori Szerbia bukásáig szinte valamennyi királyról és érsekről született egy életrajz, ószláv nyelven. A zitije azért is számít különlegesnek a középkori vallásos irodalom tekintetében, mivel latin és görög rítusú kereszténység hagyományai egyaránt hatottak rá. A szerb uralkodói életrajzok nagyon sok forrásból merítettek, amelyek közül az egyik legfontosabb az Athosz-hegyen lévő ortodox kolostorok hatása volt.25 2 Ezen a területen különböző nemzetiségű szerzetesek éltek együtt, és emiatt többek között az orosz és bolgár irodalmi hagyományokkal is szorosabb kapcsolatba kerültek a szerb szerzetesek. Az zitije a kora középkori keresztény szentkultusz mártír és aszkéta ideáljából is merített.25 3 Ezt a szóbeli és írásbeli hagyományt Cirill és Metód közvetítésével ismerték meg a kereszténnyé váló szláv népek.25 4 A mártír és aszkéta szentek mintájával együtt az ereklyekultusz is elterjedt a Balkán-félsziget újonnan megkeresztelt részein, amelyhez hozzákapcsolódott a szent ereklyék áthelyezésének hagyománya is. Mindezek Nemanja-dinasztiára is hatottak.25 5 A szláv vallásos irodalom hagyományai több irányból is befolyásolták a szerb életrajzírásokat. Az egyik első ilyen emlék az úgynevezett Kherszonilegenda, amely Szent Kelemen életét tartalmazta. A bolgár egyházi irodalom részét képezte Szent Naum és Ohridi Szent Kelemen életrajza, a keleti szláv hagyományokhoz pedig többek között Borisz és Gleb, valamint Danyilo galíciai herceg biográfiája kötődött. Az egyik, ha nem a legjelentősebb, irodalmi előz-250 Radmila Marinkovic: Medieval Literature. In: The History of Serbian Culture Ed. Pavle Ivic. Porthill 1999. 60. 251 Jutka Redep: Aleksander veliki i kralj Milutin. Zbornik Matice srpske za knji evnost i jezik. 47. (1999) 20. 252 Stanislaus Hafner: Studien zur altserbischen dynastischen Historiographie. München 1964. 23-27. 253 Smilja Marjanovic-Dusanic: Patterns of Martyrial Sanctity in the Royal Ideology of Medieval Serbia Continuity and Change. Balcanica 36. (2007) 70. 254 Hafner, S.: Studien i. m. 31. 255 Smilja Marjanovic-Dusanic: Relikvije, Cudotvorenje i furta sacra. Zbornik radova za Vizantoloskog instituta 46. (2009) 296.
