Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
IV. BÉLA ÉS I. UROS SZERB URALKODÓ KAPCSOLATA 481 a IV Béla fia, Béla herceg menyegzőjéről szóló beszámolója, mely IV Béla kíséretének tagjai között említi a szerb uralkodót is.106 A magyar és a szerb uralkodó közötti szövetségesi kapcsolat kialakulásához jelentősen hozzájárulhatott az a tény, hogy IV Béla és idősebb fia, István herceg déli irányú politikájának középpontjába az 1250-as évek végére Bulgária került. 1261-ben a magyar sereg, élén István herceggel, Vidinnél legyőzte a bolgárokat, és egészen az Iszker folyóig hatolt előre.10 7 1261 júliusában újjáalakult a Bizánci Császárság, az egyedüli hatalmat pedig VIII. Palaiologosz Mihály szerezte meg, miután megvakíttatta IV Laszkarisz Jánost, a társcsászárt. Laszkarisz János nem volt más, mint Konstantin Aszen bolgár uralkodó sógora, így a bizánci császár és a bolgár uralkodó 1258 óta tartó békés viszonya is megromlott.10 8 1262-ben a térség szempontjából újra fontos esemény történt, elhunyt ugyanis Rosztiszláv.10 9 Boszniában és Macsóban fiai, Mihály, illetve Béla, Északnyugat-Bulgáriában pedig a Rosztiszlávhoz hasonlóan halicsi származású Szventszláv Jakab vette át a helyét.11 0 Szventszláv Jakabot 1263-ban magyar sereg segítette hatalma megtartásában, de a Béla és István között kitört belháború az ő helyzetét is komolyan befolyásolta. Korábbi legfőbb szövetségesétől, István ifjabb királytól nem várhatott katonai segítséget, így végül Bizánc szövetségesévé vált.11 1 Miután IV Béla és István ifjabb király harcai az 1265 márciusában megkötött békével véget értek,11 2 István újra be tudott avatkozni Bulgária területén.11 3 Az 1266-ban vezetett hadjárat hatására Szventszláv Jakab ismét István fennhatósága alatt irányította területét.11 4 A magyar-szerb kapcsolatok változása 1268-ban IV Béla és István között 1262-ben tört ki az első háború,11 5 amely még az év decemberében, a pozsonyi egyezménnyel lezárult.11 6 A felek között azonban ezután sem csökkent a feszültség. A pozsonyi egyezményben István herceg az ifjabb királyi címet vette fel, és az ország jelentős területén gyakorlatilag füg-106 Vizkelety András: Béla hercegnek, IV Béla király fiának menyegzője. Irodalomtörténeti Közlemények 97. (1993) 579. - Az eredeti szöveget még közölte: Catalogus fontium Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI I-IV Coll. Albinus Franciscus Gombos. Bp. 1937-1943. (a továbbiakban: Cat. font.) III. 1780-1952. 107 Kristó Gy.: Magyarország története i. m. 243. 108 Fine, J. V. A.: The late medieval Balkans i. m. 173. 109 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 252. 110 Zsoldos Attila: Családi ügy. IV Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években. (História könyvtár. Monográfiák 24.) Bp. 2007. 134. 111 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 264. 112 Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. (Milleniumi Magyar Történelem. Historikusok.) Bp. 2002. 174. 113 István bolgár hadjáratának az oka valószínűleg az volt, hogy még a magyar belháborúk idején Szventszláv Jakab betört a Szörénységbe, 1. Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 264-265., Kristó Gy.: Háborúk i. m. 181., Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 95. 114 Kristó Gy.: Háborúk i. m. 181. 115 Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 163. 116 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 21.
