Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
482 GÁL JUDIT getlen uralkodóként tevékenykedhetett.11 7 Valószínűleg 1264 októbere, Béla herceg menyegzője után újra pattanásig feszültek az indulatok, IV Béla decemberi ultimátuma alapján István csak a hatalmának egy részét tarthatta volna meg.11 8 A két fél háborúja 1264 végétől az 1265 márciusában kötött egyezményig tartott:11 9 a harcok István győzelmével zárultak, aki súlyos vereséget mért apja seregére az Isaszeg mellett vívott a döntő ütközetben.12 0 Apa és fia viszonya azonban csak lassan javult az 1265 márciusában megkötött béke, és az ezt megerősítő 1266. évi Nyulak-szigetén megkötött egyezmény után. Lehetséges, hogy Uros ezt a belső bizonytalanságot látva érezte úgy, hogy az évtized eleje óta létező viszonylagos függését a magyar királytól enyhíteni tudja.12 1 Az időzítés azonban a szerb király szempontjából nem volt tökéletes, hiszen egy olyan időpontban támadta meg Macsót, amikor IV Béla és István között feszült volt ugyan a viszony, de fegyveres konfliktusra nem lehetett számítani.12 2 Uros számára, még az évtized közepén több lehetőség is adódhatott volna a sikeresebb támadásra, hiszen Béla macsói herceg12 3 és anyja, Anna hercegnő részt vettek Béla király oldalán a Kelet-Magyarországon zajló háborúban, Macsótól azonban ekkor még távolmaradtak a szerb seregek.12 4 Uros támadásának időzítésére talán két indokot lehet még felhozni a magyar belháborúk mellett. Az 1260-as évek közepén komoly változások történtek Itáliában: Anjou Károly 1266-ban a beneventói ütközetben legyőzte Manfréd szicíliai uralkodót, és átvette tőle a trónt, ezzel pedig a térség legbefolyásosabb szereplőjévé lépett elő.12 5 Károly nagyszabású tervei, amelyek középpontjában a Latin Császárság megújítása is szerepelt, Szerbiát területileg hátrányosan érintették volna.12 6 Uros korábbi szövetségesei az ellenfeleivé váltak, és ez megteremtette az alapját egy új bizánci szövetségnek. VIII. Mihály ekkorra rendezte viszonyát Bulgáriával is, melynek uralkodója, Konstantin Mihály egyik unokahúgát vette el.12 7 A bizánci császár Szerbiával is hasonló dinasztikus kapcsolat kialakítására törekedett, ám ez a követei által tapasztalt szerb udvari körülmények miatt meghiúsult.12 8 VIII. Mihály István ifjabb magyar királlyal is ro-117 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 251. 118 Pauler Gyula és Szűcs Jenő más eseménytörténeti rekonstrukciót végzett, a háború kezdetét Pauler 1264. június végére tette, és az ő álláspontját vette át Szűcs Jenő is, 1. Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 257.; Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 171., vö. Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 40. 119 Kristó Gy.: Magyarország története i. m. 238. 120 pa u ie r Gyula feltételezése szerint a csatára valamikor 1265 márciusának elején kerülhetett sor, 1. Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 261., Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 73. 121 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 112. 122 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 269. 123 Anna hercegnő és Rosztiszláv Mihajlovics fia volt. Apja halála után a Macsói Bánságot kapta meg, és egészen 1272 novemberéig birtokolta ezeket a területeket. Ekkor egy szóváltás során Héder nembeli Henrik emberei megölték a királyi udvarban, 1. Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 305-306., Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 132. 124 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 71. 125 Jireeek, K.: Istorija Srba i. m. 183. 126 Uo. 182. 127 Fine, J. VA.: The late medieval Balkans i. m. 180. 128 Uo. 201.
