Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
IV. BÉLA ÉS I. UROS SZERB URALKODÓ KAPCSOLATA 475 ben. A pápa felszólította a magyarokat, hogy addig ne támadják meg Boszniát, amíg nem tájékozódik az ügyben pontosabban.4 2 Ninoslav 1249-ben még mindig hatalmon volt, és ebben az évben szövetséget kötött Raguzával.4 3 Uros Szerbiája az 1240-es években 1242-1243 során nagy változások történtek mind Magyarország, mind Szerbia életében. A tatárjárás miatt IV Béla egészen az Adriai-tenger partjáig menekült az üldözői elől, Szerbiában pedig 1243-ban uralkodóváltásra került sor. Vladislav király 1233-ban vette át testvérétől, Radoslavtól a trónt, de mindössze tíz évig birtokolta azt.44 Uralkodása alatt valószínűleg megnőtt a bolgár befolyás Szerbiában, Vladislav felesége, Beloslava ugyanis bolgár volt.45 Lehetséges, hogy az elégedetlen előkelők II. Aszen Iván bolgár cár halála után (1241) kerültek abba a helyzetbe, hogy sikeresen lépjenek fel a szomszédos ország befolyása ellen. A trón családon belül maradt, ugyanis Stefan Prvovencani harmadik fia, a két korábbi király testvére, Uros vette át a hatalmat. A trónfosztást követően Vladislav nem tűnt el a szerb politikai életből, sőt öccsével, az új királlyal is jó viszonyt ápolt, az 1253-ban kötött raguzai-bolgár szövetség Uros partnereként tekintett rá.46 A királyi címet továbbra is viselte, és a tengermelléken kapott egy kisebb területet.4 7 1250-ben testvérével együtt bocsátott ki Cattaro számára szabadságlevelet.4 8 Szerbia számára tehát ezek az évek az uralkodóváltással és a belső egység megszilárdításával teltek. Trónra kerülése után Uros számára az jelentette az egyik legnagyobb kihívást, hogy az önállóságra törekvő területeket egységes állammá kovácsolja. A 13. század elején, a Bizánci Császárság időleges megszűnésével hatalmi vákuum jött létre a Balkánon, amely lehetőséget adott Szerbiának, hogy növelje befolyását a térségben.4 9 Szerbia Uros uralkodása alatt nagy gazdasági fejlődésen ment keresztül, amit elsősorban ásványkincseinek köszönhetett. A bányaművelés ugrásszerű fejlődése akkor következett be, amikor Magyarországról szászok érkeztek az országba. A szászok, akiket a szerb források Sasinak neveznek vagy a tatárjárás elől menekültek, vagy Uros hívására jöttek Szerbiába.5 0 A bányák mellett, elsősorban a Kopaonik-hegységben telepedtek le.5 1 Az első ilyen település valószínűleg Brskovo volt, később létrejött Rudnik, majd Novo Brdo is. Egy 14. szá-42 Fine, J. V A.: The late medieval Balkans i. m. 146. 43 Monumenta Serbica spectantia históriám Serbiae, Bosnae, Ragusii. Ree. Frank Miklosich. Viennae 1858. (továbbiakban: Monumenta) 32-33. 44 Duro Tosic: Srpske pomorske zemlje (Zeta i Travunija) u XIII vijeku. In: Kralj Vladislav i Srbija XIII veka. Od. Tibor Zivkovié. Beograd 2003. 65. 45 Fine, J. V.A.-. The late medieval Balkans i. m. 137. 46 Monumenta 35. 47 Jirecek, K.: Istorija Srba i. m. 178. 48 Wertner M.: Negyedik Béla i. m. 47. 49 Kalic, J.: Drzava i. m. 133. 50 Sima Cirkovic: Rabotnici, vojnici i duhovnici. Drustva srednjovekovnoj Balkana. Beograd 1997. 261. 51 Fine, J. VA.: The late medieval Balkans i. m. 199.
