Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
A SZERÉMI LATIN PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA ÉS KORAI TÖRTÉNETE 465 ságát, a szerémi főesperes pedig — mivel ezen területek korábban az ő fennhatósága alá tartoztak — fellépett ez ellen. Perdöntő fontosságú, hogy a pápa a perben a szerémi püspöknek adott igazat: „Mi tehát atyai ragaszkodással együttérezvén ezzel a püspökkel [ti. a szerémivell és egyházával, őket minden jogaikkal és tartozékaikkal együtt mentesítjük a főesperes joghatósága alól, és megparancsoljuk, hogy a fent említett főesperesnek a mi nevünkben szigorúan igyekezz megtiltani, hogy bármivel kapcsolatban akármilyen joghatóságot merészeljen gyakorolni fölöttük. Gondosan ügyelj azonban arra, hogy amennyiben ennek folytán a szerémi főesperesség jogai a te egyházmegyédben is sérülnének, [...] mások jogainak tiszteletben tartása mellett megfelelő kárpótlást nyújtsál neki".5 9 Ennek alapján azt feltételezhetjük, hogy a Duna és a Száva közötti területnek legalább egy része a pápai döntés folytán tartósan a szerémi püspökséghez került, valamint a 14. század derekán biztosan magába foglalhatta az Innenső Szerémségben fekvő Pazovát, és a pazovai főesperesség területét. Pazova viszont földrajzilag távol esik — a Tarcal-hegység által övezett — Kőtől: elképzelhető tehát, hogy a püspöki központ és annak közvetlen környezete a szerémi püspök joghatósága alá tartozott, ez a terület viszont a kalocsa-bácsi főegyházmegyében feküdt: a magyar egyháztörténetben tudunk olyan példát, hogy egy püspökség központja egy másik egyházmegyébe ékelődve marad. A középkori nyitrai püspökség központját, Nyitrát szinte minden irányból az esztergomi főegyházmegye területe vette körül, és csak egy keskeny földsávon érintkezett a nyitrai püspökség többi részével. Azt, hogy Kő a szerémi püspökök joghatósága alatt állt — a fentebb leírt területi jogvita kimenetelén kívül — alátámasztani látszik az az adat is, hogy egy, László szerémi püspök elleni perrel kapcsolatban a püspök 1309-ben a hozzá érkező követet Bánmonostorán (vagyis Kőn) fogadta.6 0 Nem tudjuk pontosan, hogy a szerémi püspökség a Szávától délre milyen területekre terjedt ki. Udvardy József szerint Barancs és Nándorfehérvár környékét, továbbá a Kolubara és a Drina folyók közötti vidéket (amelyet forrásaink a 13. század közepétől Macsónak neveznek) is magába foglalta.6 1 Tudjuk, hogy ezen a Sirmia Ulteriornak nevezett vidéken állt egy, a helyiek által „püspöki templom"-nak nevezett görög rítusú egyház, ahová a Bizáncból hazatért Margit hercegnő korábban igazgatónak (provisor) egy kalocsai egyházmegyés papot helyzetetett. Ugrin érsek 1229-ben azt kérte a pápától, hogy ezt a templomot rendeljék a szerémi püspökséghez, az egyházfő pedig ehhez hozzá is járult.6 2 Udvardy József szerint ez az ismeretlen görög templom valószínűleg a korábban létezett szerémvári görög püspökség temploma lehetett, hiszen az 59 Nos igitur eisdem episcopo et ecclesie paterno compatientes affectu ipsos cum omnibus iuribus et pertinentiis eorundem a iurisdictione ipsius archidiaconi penitus eximentes mandamus, quatenus prefato archidiacono, ne in eos iurisdictionem aliquam de cetero exercere présumât, ex parte nostra districte studeas inhibere proviso prudenter, ut si ex hoc archidiaconatus Sirmiensis iura leduntur in dioecesi tua [...] absque iuris alieni preiudicio recompensationem illi facias congruentem — ÁUO I. 296. és Smiciklas CD III. 355. 60 Ternovácz B.: Szerémi püspökök i. m. 39. 61 Udvardy J.: Érseki életrajzok i. m. 122-123. 62 Vetera monumenta historica Hungáriám sanctam illustrantia I—II. Coll. Augustinus Theiner. Romae 1859-1860. (továbbiakban: Theiner) I. 88-89.
