Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
466 TERNOVÁCZ BÁLINT újonnan létrehozott, nyugati rítusú szerémi egyházmegyében az ő feltételezése szerint csak három olyan egyház volt, amelyek korábban püspöki széktemplomnak számítottak: a nándorfehérvári, a barancsi és a szerémvári. Mivel pedig a nándorfehérvári és a barancsi püspökség már korábban csatlakozott a latin egyházhoz, a vitás hovatartozású templom Udvardy szerint csakis a szerémvárival azonosítható.6 3 Ezt az elképzelést a források csak részben támasztják alá. Abban biztosak lehetünk, hogy a szerémi püspökség területe már alapításakor is magába foglalta a Száva jobb partját. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy az egykori nándorfehérvári és barancsi bolgár püspökségek területét a nyugati rítusú szerémi egyházmegyéhez csatolták-e, illetve hogy a szerémi püspökség milyen szerepet játszott a szörényi és a macsói bánságban. Abban is egyet lehet érteni Udvardyval, hogy az 1229-ben szereplő egykori görög egyház talán a szerémvári templom lehetett. Ez nem azt jelenti, hogy egy Szerémvár központú görög püspökség folyamatos meglétével számolhatunk a szerémi latin püspökség alapítását megelőző századokban, és azt sem, hogy Györffyhez hasonlóan a kalocsai érsekség bácsi központjának kialakulását egy szerémi központú görög püspökség meglétével magyarázhatnánk. A néphagyomány azonban még a 13. század elején is fenntarthatta annak emlékét, hogy Szerémvárott (Sirmium) századokkal korábban valamilyen püspökség létezett, és ilyen értelemben nevezhették az itteni egyházat „püspöki"-nek. A szerémi püspököknek a Túlsó Szerémség területére kiterjedő joghatóságát támasztja alá továbbá az is, hogy a fentebb felsorolt négy, 14. századi főesperesi központ közül három — Egyházaspólya, Belyén és Obona — az egykori Sirmia Ulteriorban fekszik. Sőt Obona a Szávától délre mintegy 40-50 kilométer távolságra terült el. A fenti adatok alapján tehát indokolt úgy vélekedni, hogy a középkori latin rítusú szerémi püspökség lelki joghatósága a Duna és a Száva közének bizonyos területeire (legalább Kő környékére, majd legkésőbb a 14. században a pazovai főesperességre), valamint a Szávától délre fekvő Sirmia Ulterior területére terjedt ki. A püspökség kettős székhelyének kialakulása a tatárjárás után A tatárjárás során a kői székesegyházat és annak környékét teljesen lerombolták, amint erről a név szerint nem ismert szerémi püspök és a káptalan jelentést tett IV Ince pápának: kérték, hogy jelöljön ki új, védhető helyen lévő székhelyet az egyházmegyének. A pápa 1247. szeptember 18-án kelt bullájában utasította Benedek kalocsai érseket, illetve Gál erdélyi és Lád nembeli Bulcsú csanádi püspököket arra, hogy vizsgálják meg: a szentgergelyi6 4 vagy a száva-63 Udvardy J. \ Érseki életrajzok i. m. 123. 64 Szentgergely (ma Grgulevci, Szerbia): a Fruska Gora déli oldalán fekvő településen 1206 előtt létesült Szent Gergely tiszteletére szentelt bencés monostor. Nem tartozott a gazdagabb apátságok közé (Gyetvai P.\ Egyházi szervezés i. m. 61., F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp. 2000. 62.).
