Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
462 TERNOVÁCZ BÁLINT Második, a szerémi egyházmegye önállósága mellett szóló érvet IX. Gergely pápa 1232. március 20-án kelt bullája alapozza meg, melyben a szentatya azt veti a kalocsai érsek szemére, hogy a kalocsai főegyházmegyéhez tartozó szerémi főesperes — aki a bácsi káptalan tagja volt3 6 —joghatóságot kíván gyakorolni a szerémi püspök felett, „noha a kőéri (Cuher) monostort te tetted egyházmegyéd püspöki templomává, tisztelendő testvérünket, a szerémi püspököt annak az egyháznak a címére püspökké szenteltetvén".3 7 Ez egyértelműen arra mutat, hogy a szerémi püspökség önálló egyházmegyeként jött létre, hiszen a segédpüspöknek nincs ténylegesen működő széktemploma. Hasonlóan súlyos bizonyíték a szerémi egyházmegye önállósága mellett az, hogy már egy 1250-ben kelt oklevél említi a szenternyei káptalan prépostját.3 8 Az Árpád-kori Magyarország egyháztörténetében mindezidáig csupán a nyitrai püspökkel kapcsolatban merült fel, hogy eredetileg nem önálló egyházmegye élén állt, hanem az esztergomi érsek segédpüspöke volt. Nyitra esetében a segédpüspökség teóriája mellett egyik legfontosabb érv éppen az, hogy Nyitrán a későbbi középkorban sincsen a káptalannak prépostja.3 9 Ha tehát a szerémi püspökség esetében forrásaink már az alapítás után bő két évtizeddel prépostot említenek, az egyértelműen azt igazolja, hogy a szerémi püspökség már ekkor is ténylegesen működő, önálló egyházmegye volt. Végeztül a szerémi egyházmegye önállóságát támasztja alá az, hogy a későbbiekben, 1254-től, a szerémi püspökök rendszeresen szerepelnek a királyi oklevelek méltóságsoraiban a prelátusok között.4 0 Fentebb idézett tanulmányában Koszta a gurki és a nyitrai egyházmegye létrejöttének hasonlóságait vizsgálta.4 1 Egy ponton a szerémi és a nyitrai püspökség kialakulása is bizonyos párhuzamot mutat. A középkorban Nyitra vármegye területének nagyobb része nem a nyitrai püspökséghez tartozott, hanem az esztergomi főegyházmegye nyitrai főesperességéhez.4 2 Ugyanígy Szerém megye területén is megmaradt a kalocsai főegyházmegye szerémi főesperessége, ami azt mutatja, hogy a Szerémség területének legalábbis egy komoly hányada nem került az újonnan létesült szerémi püspökség lelki joghatósága alá,4 3 viszont maga az egyházmegye önállóan működött. 36 Udvardy J. \ Érseki életrajzok i. m. 123. 37 ... quod cum tu monasterium de Cuher tue dioecesis ecclesiam erexeris cathedralem venerabilem fratrem nostrum ad titulum ipsius ecclesie in episcopum consecrando - Árpád-kori új okmánytár I-XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest-Bp. 1860-1874. (továbbiakban: ÁUO) I. 296. 38 ÁUO VII. 390. és Smiciklas CD IV 432. 39 Koszta L.\ Nyitrai püspökség i. m. 301. 40 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I-II/4. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. Bp. 1923-1987. (továbbiakban: RA) 1011. sz. 41 Koszta L.: Nyitrai püspökség i. m. 313-315. 42 Kristó Gy.: Vármegyék i. m. 332. 43 Egyed szerémi főesperes a bácsi káptalan 1336. évi oklevelében egyértelműen a bácsi káptalan tagjaként szerepel (Anjou-kori oklevéltár I-XV, XVII., XIX-XXVII., XXXI. Főszerk. Kristó Gyula, Almási Tibor, szerk. Almási Tibor, Blazovich László, Géczi Lajos, Kőfalvi Tamás, Kristó Gyula, Makk Ferenc, Piti Ferenc, Sebők Ferenc, Tóth Ildikó. Szeged-Bp., 1990-2012. (továbbiakban: AOklt) XX. 306. sz.), ennek alapján következtethetünk arra, hogy főesperességének területe a kalocsa-bácsi főegyházmegye területén volt.
