Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
A SZERÉMI LATIN PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA ÉS KORAI TÖRTÉNETE 463 A szerémi püspökség főesperességei A szerémi püspökség főesperességeiről az eddig megjelent szakirodalomnak nincs tudomása. A kutatás egy 1314. évi oklevél alapján úgy tudja, hogy a szenternyei káptalannak három főesperes volt a tagja.4 4 A szenternyei káptalan 1314. július 20-án valóban kiadott két oklevelet,4 5 amelyek felsorolják Pál, András és János főespereseket. A szenternyei káptalan 1340-ben, 1347-ben és 1353-ban kiadott oklevelei alapján azonban ennél pontosabb képet is kaphatunk a püspökség főesperességeiről. 14. század derekáról a szerémi egyházmegye négy főesperesi kerületéről van tudomásunk: az egyházaspólyai, a belyéni, az obonai és a pazovai főesperességekről.1 6 Pazova az Innenső Szerémségben,4 7 Egyházaspólya valószínűleg az egykori Száva-szigeten,4 8 Belyén és Obona pedig a Túlsó Szerémségben4 9 feküdt. A szerémi püspökség kiterjedése Az 1229-ben alapított püspökség területi kiterjedésével kapcsolatban a szakirodalom megosztott. Györffy György szerint a püspökséghez a Szávától délre fekvő Túlsó-Szerémség (Sirmia Ulterior) és a vele egyesített Duna és Száva közti innenső szerémi (Sirmia Citerior) főesperesség tartozott, ezzel szemben Gyetvai Péter szerint csak a Száván túli területek tartoztak a szerémségi püspökség fennhatósága alá, a Szávától északra eső vidék a kalocsai főegyházmegye lelki joghatósága alatt maradt.50 Gyetvai úgy véli, hogy az új püspökség-44 Koszta László-. Szerémi püspökség. In: KMTL 642. 45 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 259 498., kiadását 1. Anjou-kori okmánytár I—VII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Gyula. Bp. 1878-1920. (a továbbiakban: AO) I. 350-353., regesztját: AOklt III. 794. sz. és DF 259 496. (kiadása: AO I. 353-354. és Smiciklas CD. VIII. 363., regeszta: AOkl III. 795. sz.). 46 A szenternyei székeskáptalan 1340. nov. 16-án kiadott oklevelének méltóságsora: Michaele de Pólya Kathedrali, et altero Michaele de Belen, Alberto de Obona ac Petro de Pazzavia archidiiaconis [!]" — DF 230 366. (kiadása: Smiciklas CD. X. 588-589., regeszta: AOklt XXIV 664. sz.). Mihály belyéni (Belyn) és Albert obonai (Abana) főesperest említi még a szenternyei káptalan 1347. márc. 14-én (DF 282 756., kiadása: http://www.stafT.u-szeged.hu/~capitul/szerem.htm [letöltés: 2012. szept. 3.], regeszta: AOklt XXXI. 214. sz.), valamint Albert obonai (Abana) és Gergely pazovai (Pazzava) főesperest ugyancsak a szenternyei káptalan 1353. júl. 24-én (Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár 33 599., kiadása: Smiciklas CD. XII. 190-191.) kiadott oklevelében. Ezekkel az adatokkal kiegészíthető a szerémi püspökség főespereseinek korábban ismert archontológiája is, 1. Ternovácz Bálint: A szerémi püspökök életrajza, valamint a kői, illetve a szenternyei székeskáptalan archontológiája a 14. század közepéig. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 23. (2011: 1-2.) 44. 47 Ópazova (Stara Pazova, Szerbia). Sima M. Cirkovic csak a település nevét ismeri (Pasavija-ként), földrajzilag nem tudja azonosítani, tévesen a Száva mentére helyezi, 1. Sima M. Cirkovic: Zemlja Macva i grad Macva. Prilozi za Knjizevnost, Jezik, Istoriju i Folklor 74. (2008: 1-4.) 10. 48 1533-ban keletkezett török forrás említ Pólya nevű falut, mely alapján a települést a mai Ravnja falu keleti részéhez helyezhetjük, 1. uo. 49 Belyén (Belen, Belyn) a mai Beljin (Macva kerület, Szerbia) falu mellett állt, Debrc-től keletre. Obona (Abana, Abona, Obona) a szerémi püspökség legdélebbi azonosítható pontja: a mai Obnica folyó (aqua Abona, fluvius Obona) mentén feküdt, 1. uo. 9-10. 50 Györffy György: A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása II. In: A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei 3. (1953) 94., Gyetvai P: Egyházi szervezés i. m. 60.
