Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
A SZERÉMI LATIN PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA ÉS KORAI TÖRTÉNETE 461 László kutatásaiból tudjuk, hogy korábban a 11. századi magánpüspökség-alapítások egyik lehetséges modelljét a gurki püspökség létrejötte jelentette.3 0 Ezt a püspökséget Gebhard salzburgi érsek alapította 1072-ben, de birtokokat alig juttatott neki: egy korábbi apácamonostor birtokait adták át használatra. A gurki püspökség a salzburgi főegyházmegye perifériáján alakult ki, az érseki központtól távoli, nehezen elérhető helyen, ahol az érsek már csak nagy nehézségek árán tudta érvényesíteni akaratát.31 Úgy tűnik, hogy a gurki párhuzam részben a szerémi püspökség esetében is alkalmazható, hiszen — mint fentebb láthattuk — a szerémi püspökség alapítását is a kalocsai egyházmegye nagy kiterjedésével indokolták, és ez is a kői monostor birtokállományát vette át alapításakor. Fontos különbség viszont, hogy a gurki egyházmegyét formailag nem mint a salzburgi érsekség suffraganeus püspökségét alapították, hiszen az az érseki jövedelmek megosztásához vezetett volna: a gurki püspök hosszú ideig csupán az „érsek segítője"-ként (adiutor in pontificalibus) szerepelt, s nem is kánoni választás révén nyerte el hivatalát, hanem a salzburgi érsek jelölte ki.32 Bár Gyetvai azt állítja, hogy a szerémi püspök is a kalocsai érsek segédpüspöke volt,3 3 a források ennek ellentmondanak. A szerémi püspökség önállósága melletti első bizonyíték az egyházmegye alapítását engedélyező pápai bulla: „Mi tehát tekintetbe véve kegyes tervfed] tisztaságát: hogy míg igen sokan inkább a birtokukban nem lévő dolgok után szoktak meg nem engedett módon törekedni, mintsem ekképpen [tudniillik ahogy a kalocsai érsek teszi] a megengedett módon birtokolt javaikat szétosztani".3 4 A pápai bulla ezen soraira már Udvardy József is felhívta a figyelmet, ám jelentőségét nem hangsúlyozta.3 5 A tény, hogy az egyházfő megdicséri a kalocsai érseket, hogy javait szétosztja, egyértelműen arra mutat, hogy nem csupán egy segédpüspökséget hozott létre saját főegyházmegyéje déli peremén, hanem abból leszakítva alapította az új egyházmegyét. Csák nembeli Ugrin érsek köztudottan elkötelezett híve volt a délen élő görög rítusú népek Róma alá vetésének és — főként a boszniai területeken — a bogumil eretnekség elleni harcnak. Az érsek minden bizonnyal tisztában volt vele: ha nagyobb önállóságot ad a Magyar Királyság déli peremterületén működő püspöknek, az eredményesebben végezheti dolgát, ezáltal könnyebben véghezviheti az érsek céljait a latin rítusú egyház terjesztésében. ig nem volt önálló területe, és püspökének sem volt tizedszedési joga. Birtokai voltak, de birtokjoga korlátozott volt, székeskáptalanja csonka, a préposti méltóság is hiányzott. Nyitrán — ahogy Gurk és Kö esetében is — egy korábbi egyházi intézmény és annak birtokai jelentették az új püspökség alapjait. A gurki példa alkalmazását Koszta szerint megkönnyíthette az is, hogy az esztergomi és a salzburgi egyháztartomány közel fekszik egymáshoz. Minderre 1. Koszta László'. A nyitrai püspökség létrejötte (Nyitra egyháztörténete a 13. században). Századok 143. (2009) 313-315. 30 Koszta L.\ Nyitrai püspökség i. m. 313-315. 31 Uo. 313. 32 Uo. 314. 33 Gyetvai P.\ Egyházi szervezés i. m. 59. 34 Nos igitur attendentes pii propositi puritatem, cum nonnulli soleant potius ad non habita minus licite inhiare, quam licite habita taliter dispertiri — Fejér CD III/2. 156. és VII/5. 243. 35 Udvardy J.: Érseki életrajzok i. m. 122.
