Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
460 TERNOVÁCZ BÁLINT A szerémi püspökség alapítása „Már régóta forgatod elmédben, hogy a kalocsai egyházmegye oly kiterjedt, hogy nem tudod hivatali kötelességed szerint látogatni, s nehogy az Úr nyája híján legyen a pásztori gondviselésnek, alázatosan kérted tőlünk, hogy a kői (Cuchet) monostort újonnan egyházmegyéd püspöki székévé tegyük".21 IX. Gergely pápa foglalta össze ekképp 1229. január 20-án, Perugiában kelt oklevelében Csák nembeli Ugrin kalocsai érsek folyamodványát, amelyben az a szerémi püspökség alapításához kért pápai jóváhagyást.2 2 A fenti idézetből az is kiderül, hogy az alapítás magyarázata a kalocsai egyházmegye nagy területi kiterjedése volt, ami összefüggésben állhat azzal, hogy a Szent István-kori állapotokhoz képest az érsekség messze kiterjeszkedett kelet és főleg dél felé.2 3 A pápa a csanádi és az erdélyi püspök révén kivizsgáltatta a kalocsai érsek kérvényében foglaltakat, és hozzájárult a szerémi egyházmegye felállításához. A szerémi püspökség fenntartására Ugrin érsek a saját, illetve a kői monostor jövedelmeiből évi 300, a kalocsai egyház jövedelmeiből pedig évi 30 márkát engedett át.2 4 A püspök székhelye a kői monostor lett: itt alapították meg a Szent István első vértanúról elnevezett székeskáptalant.2 5 Noha erre egyértelmű adatunk nincsen, a szakirodalom véleménye szerint a szerémi egyházmegye valószínűleg térítőpüspökségként létesült.2 6 A térítővagy missziós püspökség feladata a középkori Magyar Királyságban egy adott terület vagy nép nyugati rítusú keresztény hitre térítése volt.2 7 A szerémi püspökség missziós jellegére utalhat, hogy az egyházmegyét a latin kereszténységben szokatlan módon nem a központjáról, hanem területéről nevezték el.2 8 Az új egyházmegyének — a korabeli magyar állam déli expanziós politikájával összefüggésben — valószínűleg a délvidéki területeken élő keleti keresztényeket kellett a latin egyházhoz téríteni. A szerémi püspökség mint a kalocsai érsekség magánpüspöksége A középkori Magyar Királyság történetében először 1229-ben, a szerémi püspökség létrejöttével kapcsolatban igazolható források segítségével kétséget kizáróan, hogy valamely egyházmegyét nem a király hozott létre.2 9 Koszta 21 lam dudum provide cogitans, quod Colocensis dioecesis adeo est diffusa, quod ipsam non valeas iuxta officii tui debitum visitare, ne gregi Dominico deesset cura pastoralis, nobis humiliter supplicasta, ut in monasterio Cuchet tue dioecesis episcopalem sedem noviter crearemus — Fejér CD III/2. 156. és VI1/5. 243. 22 Fejér CD III/2. 155-157. és VII/5. 242-243. 23 Kristó Gy.: Vármegyék i. m. 452., Koszta L.: Egyházi topográfia i. m. 45. 24 Fejér CD III/2. 156. és VII/5. 243. 25 Kőre 1. Koszta László: Bánmonostor. In: KMTL 79. 26 Udvardy álláspontja szerint maga Ugrin érsek kérte a pápától, hogy engedélyezze a Szávától délre eső területeknek az új püspökséghez való csatolását, hogy így eredményesen téríthesse az ott élő görög és szláv lakosságot, 1. Udvardy J.: Érseki életrajzok i. m. 123. 27 Koszta László: Missziós püspökségek. In: KMTL 458-460. 28 Vö. Kristó Gy.\ Vármegyék i. m. 482. 29 Újabban Koszta László felvetette, hogy a nyitrai egyházmegye az esztergomi érsek kezdeményezésérejött létre az 1110-es években. Véleménye szerint a nyitrai püspökségnek a 12. század végé-
