Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Ördögi sugallattól vezérelve - egy 15. századi gyilkosság nyomában II/433
EGY 15. SZÁZADI GYILKOSSÁG NYOMÁBAN 447 kes azonban, hogy Isztrói neve mellett ezúttal sem a bácsi lektori méltóság, sem pedig a baranyai főesperesi hivatal nem szerepel. Vélhetőleg ennek a helykímélés lehetett az egyetlen oka, hiszen az elvégzendő feladat szempontjából ezek felsorolása - hasonlóan a Kúriában is jól ismert Handó György prépost nevének elhagyásához - irreleváns volt. Mindenestre annak igazolására mindenképpen elégséges ez az oklevél, hogy a Szentszék a Rotán zajló processzustól függetlenül - az előző két pápai bullához hasonlóan a kánonjog alapján - Isztrói javára döntött, s őt tartotta a javadalmak jogos birtokosának. Az ügy ezzel még korántsem zárult le, azonban sajnálatos módon forrásaink a további részletekről hallgatnak. Az utolsó érdemi információ a Lateráni Regisztrum-sorozathoz készített 18. századi mutatóban található, mivel az oklevél másolatát tartalmazó eredeti kötet elenyészett.8 2 A tömör indexbejegyzés szerint Isztrói a Kúriában ügyvédet fogadott,8 3 akitől nyílván azt remélte, hogy - esetleg egy másik ügyhallgató elé terjesztve az ügyet - számára immár (sokadszorra is) kedvező ítélethez segíti, s ezzel végérvényesen lezárul a hosszú procedúra. Sem az ügyvéd neve, sem pedig István utolsó kérvényének pontos időpontja nem ismert. így tehát a kázus ismertetését azzal zárhatjuk, hogy másfél esztendővel a sajnálatos incidens megtörténte után, 1475 nyarán sem került pont az ügy végére.84 A későbbiekben Isztrói István nevével sem a vatikáni, sem pedig a magyar forrásokban nem találkozunk. A procedúra tanulságai Ahogy fentebb láthattuk, a javadalmaitól megfosztott klerikus patrónusa, Miklós boszniai király támogatását is latba vetve a legmagasabb egyházi fórumhoz, a Szentszékhez fordult jogorvoslatért. Az energiát, időt, s nem kevés pénzt felemésztő római ügyintézés látszólag sikerrel zárult, hiszen IV Sixtus felmentette Istvánt a homicidiurn vétke alól, s korábban birtokolt beneficiumait is kezén hagyta. Hiába azonban a kedvező pápai döntés, a távoli Magyar Királyság területén, ahol az uralkodó főkegyúri joga alapján az egyházi javadalmak betöltését ellenőrzése alatt tartotta, végső soron a király, illetőleg — ahogy e pécsi példa is mutatja — a tőle a főkegyúri jogot elnyerő személyek töltötték be de facto a kisebb-nagyobb beneficiumokat.85 Érdemesnek látszik az említett java-82 Napóleon nagyratörő tervének esett áldozatul a Vatikáni Levéltár anyagának — óvatos becslések szerint is — közel egyharmada. Elképzelése szerint ugyanis Párizsban létesített volna egy — mai szóhasználattal élve — gyűjteményi és dokumentációs központot, melyhez a Vatikáni Levéltár teljes iratállományát is elszállíttatta 1810 és 1813 között, s ezek csak 1817-ben kerültek vissza. A Lateráni Regisztrum-sorozat több mint 800 kötete pusztult el ez idő alatt. Vö. Remigius Ritzler-. Die Verschleppung der Päpstlichen Archive nach Paris unter Napoleon I. und deren Rückführubg nach Rom in den Jahren 1815 bis 1817. Römische Historische Mitteilungen 6. (1962/63) 144-190.; Hermann Diener: Die grossen Registerserien im Vatikanischen Archiv (1378-1523). Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken 51. (1971) 306-309. 83 „Bachien.= Stephany de Iztro = Avocato cae. ad Romanam Curiam": ASV Indice 333. 39r. 84 Az ügyvédfogadásra vonatkozó bullát IV Sixtus pontifikátusának ötödik esztendejében állították ki, azaz 1475. augusztus 9. és 1476. augusztus 9. között. 85 Mályusz Elemér-. A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. (Értekezések a történeti tudományok köréből, Új sorozat 9.) Bp. 1958.; Kubinyi András-. Mátyás király és a magyar püspökök. In: Uő: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) Bp. 1999. 69-86.
