Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Ördögi sugallattól vezérelve - egy 15. századi gyilkosság nyomában II/433
EGY 15. SZÁZADI GYILKOSSÁG NYOMÁBAN 441 ságnak.4 8 Az erőszakoskodók Penitenciáriára özönlésének — a hivatal egyre növekvő jelentősége mellett — volt egy nagyon praktikus szempontja is, jelesül az ott kiállított feloldozó levelek jelentősen olcsóbbak voltak, mint a Cancellaria vagy a Dataria Apostolica által kibocsátott bullák.49 Isztrói azonban mégis az utóbbi, következésképpen „drágábban dolgozó" hivatalt kereste fel, talán éppen azért, mivel az általa óhajtott abszolúciós bulla nagyobb tekintélyétől várta ügye mielőbbi kedvező rendezését. Javadalmai visszaszerzése érdekében tehát nem riadt vissza a magasabb díjtételektől sem.5 0 A szokásos metódust követve tehát Isztrói Rómába utazott. Mivel az első római keltezésű okmány, amely egyúttal tartalmazza első folyamodványának szövegét is, 1474. szeptember végén kelt, a hivatali ügymenetet figyelembe véve augusztus végén - szeptember elején már a Tevere-parti városban kellett lennie. A pápai udvar hivatalainak működése a messzi földről érkezők számára első pillantásra bizonyosan bonyolultnak tűnt. Mivel az egyes kérvényezők nyilvánvalóan a lehető leggyorsabban szerették volna ügyüket elintézni, szükségük volt e labirintusban egy tapasztalt kalauzra, akinek segítségével elkerülhették a felesleges vargabetűket. A kancellárián számos hivatalos ügyvéd (procurator; sollicitator) várta az ügyfeleket, hogy — természetesen díjazás ellenében — segítséget nyújtson számukra.51 Mindezek alapján először vélhetőleg ő is egy tapasztalt képviselőt keresett, minekutána megjelent a megfelelő irodában s részletesen előadta kérését. Ezt követően a Kúriában előírt szigorú formai szabályok (stilus curiae) szerint a hivatal munkatársai elkészítették folyamodványa szövegét, melyet a referendarius átnézett. Miután az illetékes munkatárs végső formába öntötte a textust, a datarius keltezte, végül pedig bevezették supplicatiót a regisztrumba.52 Az általános szabályok szerint minden a pápához benyújtott folyamodványra egy bullában válaszolt a Szentatya. Ezeket az okleveleket a kiállítást követően egy kamarai (ez a Vatikáni Regiszter) vagy egy kancelláriai regisztrumban (ezek az Avignoni és a Lateráni Regiszter-sorozatok kötetei) rögzítették, ezáltal az ügyek folyamatát szerencsés esetben nyomon tudjuk követni.5 3 48 Erdélyi Gabriella: Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban. Bp. 2011. 143-159. 49 Kirsi Salonen: The Penitentiary as a Well of Grace in the Late Middle Ages. The Example of the Province of Uppsala 1448-1527. Annales Academiae Scientiarum Fennicae 313. [2001] 84-85.; Wolfgang P. Müller: The Price of papal Pardon - New Fiftenth-Century Evidence. In: Päpste, Pilger, Pönitentiarie: Festschrift fur Ludwig Schmugge zum 65. Geburtstag. Herausgegeben von Andreas Meyer, Constanze Rendtel und Maria Wittmer-Butsch. Tübingen 2004. 474. 50 Magától értetődően többen is ezt az utat választották. Vö. Jadranka Neralic: Put d crkvne nadarbine. Rimska Kúria i Dalmacija u. 15. stoljecu. (Bibliotéka Znanstvenih Djela 152) Split 2007. 368-369.; Megjegyzendő, hogy a Penitenciára is éppen a gyors ügyintézés és a kedvező döntés miatt utaztak személyesen a homicidiumot elkövető egyháziak. Salonen, K.: Zur Kommunikation i. m. 26. 51 Walter von Hoffmann: Forschungen zur Geschichte der kurialen Behörden vom Schisma bis zur Reformation. (Bibliothek des Königlichen Preussischen Historischen Institut in Rom, Bd. XII-XIII.) I—II. Rom 1914. 134-138.; Schmugge, L.: Suppliche i.m. 210.; Neralic, J.: Put d crkvne i. m. 49. 52 Thomas Frenz: Die Kanzlei der Päpste der Hochrenaissance (1471-1527). (Bibliothek des Deutschen Historischen Institut in Rom. Bd. 63.) Tübingen 1986. 92. 53 Hermann Diener. Die grossen Registerserien im Vatikanischen Archiv (1378-1523). Quellen und Forschungen aus Italienischen Archiven und Bibliotheken 51. (1971) 339-347.
