Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Ördögi sugallattól vezérelve - egy 15. századi gyilkosság nyomában II/433
EGY 15. SZÁZADI GYILKOSSÁG NYOMÁBAN 437 délvidéki székeskáptalanban, Pécsett és Bácson is stallumhoz jutott Isztrói. Itt jegyzem meg, hogy később Miklós fia, Lőrinc herceg is hasonlóképpen jutalmazta titkárát, Valpói Benedeket, aki a fehérvári és a pécsi káptalanban birtokolt egy-egy kanonoki javadalmat.2 4 Egyházi javadalmak Isztrói számára is főként kanonoki stallumai biztosították a megélhetést. Forrásaink tanúsága szerint az 1470-es évek derekán a bácsi székeskáptalan olvasókanonokja, s ezzel párhuzamosan a pécsi székesegyház kanonoki közösségének tagja volt, mely intézményben a baranyai főesperesi hivatalt viselte.25 A bácsi székeskáptalan történetével foglalkozó Winkler Pál kötetét fellapozva első pillantásra is feltűnő, hogy meglehetősen foghíjas az általa közölt olvasókanonokok listája (is), ráadásul Isztrói neve egyáltalán nem szerepel benne. A most vizsgált időszakból mindössze Matucsinai Gábor (1470) és Aranyáni István (1475) nevét találjuk meg a munkában.26 Békefi Rémig a középkori káptalani iskolákról írt, mindmáig megkerülhetetlen művében Matucsinait követően Isztróit is említi az 1475-ös esztendőnél, azonban ott Aranyáni neve nem olvasható.2 7 A káptalan okleveleinek tüzetes vizsgálata sajnos ezúttal nem nyújt segítséget a lektorok archontológiájának összeállításában. Isztrói olvasókanonoki működésének pontos meghatározásában a bácsi káptalan által 1460 és 1485 között kibocsátott, s a Magyar Országos Levéltárban jelenleg nyilvántartott diplomák áttekintése sem hozott eredményt.28 Ezek közül ugyanis mindössze háromban szerepel a testület lektorának neve. Időrendben az első egy 1468. szeptember 24-i kiadvány, melynek különösen a számunkra e pillanatban legfontosabb eschatocollum része sérült.2 9 A méltóságsorban a prépostot követő Gabriele név azonban kétségkívül a testület olvasókanonokát jelöli, akit Matucsinai Gáborral azonosíthatunk. A későbbi kalocsai érsek egyházi pályafutása viszonylag jól ismert.30 A királyi kancelláriában emelkedett egyre magasabbra: személynök, majd alkancellár volt, végül pedig fő- és titkos kancellárrá nevezte ki Mátyás, továbbá alkalmanként diplomáciai feladatokat is ellátott.3 1 24 DL 64 806; Österreichisches Staatsarchiv, Haus- Hof und Staatsarchiv, Familienarchiv Erdődy, Karton 9. 25 DL 17 542; ASV Reg. Suppl. vol. 716. fol. 201r-202v ; vol. 718. 175r-v ; vol. 719. 45r-v . ASV Reg. Vat. vol. 663. fol. 583r-584v ; vol. 678. fol. 608v-610r . 26 Winkler Pál: A kalocsai és bácsi érseki főkáptalan története alapításától 1935-ig. Kalocsa, 1935. 47. 27 Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bp., 1910. 67. 28 Az első 1460. június 14-én (DL 16 762), míg az utolsó 1485. október 28-án kelt. A gyűjtést a Collectio Diplomatica Hungarica. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Szerk. Rácz György. Internetes kiadás (DL-DF 5.1) 2009. adatbázis segítségével végeztem. 29 DF 282 681. 30 Erdujhelyi Menyhért: A kalocsai érsekség renaissance-korban. Zenta 1899. 56-63.; Udvardy József: A kalocsai érsekek életrajza. München 1991. 322-327. 31 Bónis Gy.: A jogtudó értelmiség i. m. 226-227., 254. Kubinyi András: Adatok a Mátyás-kori királyi kancellária és az 1464. évi kancelláriai reform történetéhez. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica 9. (2004) 31-32., 35-36.
