Századok – 2013

KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Ördögi sugallattól vezérelve - egy 15. századi gyilkosság nyomában II/433

438 FEDELES TAMÁS Egyházi pályafutása is szépen ívelt felfelé: budai plébános, majd bácsi lektor, végül pedig II. Pál pápa 1471. május 24-én kalocsa-bácsi érsekké nevezte ki (tl478).3 2 1470 júliusából ismert utolsó olvasókanonoki említése,3 3 amely egy­úttal azt jelenti, hogy legkésőbb az érsekség elnyerését követően megvált e ja­vadalmától.3 4 Matucsinai után az első ismert bácsi lektor Isztrói volt. Az ő méltóságvise­lése 1473 decemberétől igazolható forrásokkal,3 5 utolsó előfordulása pedig 1475 nyaráról ismert.3 6 További adatok hiányában mindössze annyi feltételezhető, hogy Matucsinai érseki kinevezése után rövidesen István nyerte el a lektori méltóságot. Bácsi javadalmazását minden bizonnyal a prelátusnak köszönhet­te, aki Újlakival ekkoriban szorosabb kapcsolatban állt. Erre Miklós végrende­lete nyomán következtethetünk. István 1469-től mutatható ki a pécsi székeskáptalan tagjai között, ahol egyúttal a baranyai főesperesi hivatallal járó teendőket is ellátta; utolsó említé­se pedig szintén 1475 júniusából ismert.3 7 Mindazonáltal pécsi javadalomviselé­se némiképp meglepő annak ismeretében, hogy ekkor Csezmiczei János (ismer­tebb humanista nevén Janus Pannonius) állt a pécsi egyházmegye élén,3 8 Újlaki pedig köztudottan a Vitéz János — Tuz Osvát — Janus Pannonius „tengely" egyik legfőbb riválisa, ellenfele volt.3 9 A bácsi javadalom éves jövedelmét 200 aranyforintra taksálták,4 0 s megközelítőleg ennyire becsülhetjük a pécsi stal­lum és a főesperesi hivatal nyújtotta éves bevételeit is.41 Egyházi állásaiból be-32 A király főkegyúri joga nyomán korábban prezentálta az érseki székre, így 1471. február 14-én már electusként szerepelt (DL 17 162). Pápai kinevezése: ASV Camera Apostolica, Obliga­tiones et Solutiones Vol. 83. fol. 47r. 1479. február 1-én nevezte ki a halála folytán üressé vált érseki székbe utódját a Szentszék. Uo. fol. 86r. Vö. Conrad Eubei. Hierarchia Catholica Medii Aevi sive Summo­rum Pontificum S.R.E. Cardinalium, Ecclesiarum Antistitum Series, Bd. I—II. 2. Aufl., Münster 1913-1914; Bd. III., Münster 1910. II. 132. 33 Érdújhelyi Menyhért: Kutatásaim a római levéltárakban. Katholikus Szemle 1896. 632. (180. sz.). 34 Nem volt példa nélküli az sem, ha püspöki vagy érseki méltóságra emelkedve korábbi java­dalmát is megtartotta valaki. Ezt éppen Matucsinai érsek utóda, Handó György esete szemlélteti. Amikor 1479-ben kalocsai érsekké nevezte ki a pápa, kérésére azt is engedélyezte számára, hogy pé­csi préposti javadalmát továbbra is megtarthassa. Fedeles T.: A pécsi székeskáptalan i. m. 136. sz. 35 1473. december 29.: ASV Reg. Vat. vol. 663. fol. 583r-584v ; vol. 678. fol. 608v-610r .; ASV Reg. Suppl. vol. 716. fol. 201r. 36 1475. június 6.: ASV Registri Lateranensi (a továbbiakban Reg. Lat.) vol. 750. fol. 276r. Regesztája: Czaich A. Gilbert: Regesták a római Dataria-levéltárak Magyarországra vonatkozó bullá­iból II. Pál és IV Sixtus pápák idejéből. Történelmi Tár 1899. 11. 37 1469. július 14.: DF 261 966; 1475. május 2.: ASV Reg. Vat. vol. 678. fol. 608v-610r .; ASV Reg. Lat. vol. 750. fol. 276r. Vö. Fedeles T.: A pécsi székeskáptalan i. m. 136. sz. 38 Tamás Fedeles - László Koszta: Pécs (Fünfkirchen). Das Bistum und die Bischofsstadt im Mittelalter. Wien 2011. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien, Bd. II.) 130-136. 39 Kubinyi András: Vitéz János és Janus Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején. In: Humanista műveltség Pannóniában. Szerk. Bartók István, Jankovits László, Kecskeméti Gábor. Pécs 2000. 19.; Fedeles Tamás: Személyi összefonódások Pécsett, Mátyás és a Jagellók idején. In: Uő: Püs­pökök, prépostok, kanonokok. Fejezetek Pécs középkori Egyháztörténetéből. (Capitulum V) Szeged 2010. 129-130. 40 ASV Reg. Suppl. vol. 721. fol. 107r"v . 41 Fedeles T.: A pécsi székeskáptalan i. m. passim.

Next

/
Thumbnails
Contents