Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Blazovich László: Az öröklési jog a középkori jogkönyvekben és a városi gyakorlatban II/411
AZ ÖRÖKLÉSI JOG A KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEKBEN 427 nélkül adományozták. 1544-ben Hans Fleischer házát, gazdaságát és összes szántóföldjét fiára, Ambrosiusra hagyta.79 Ugyanezt tette 1547-ben Kleyn Thomas veje, Peken Peter és felesége Margarethe, Kleyn leánya egyetértésével a tanács előtt. A fiára, Hansenre hagyta a ház, a gazdaság és az örökség felét, továbbá két lovat vejének adott.80 Hasonló tartalmú végrendeleteket többet találunk az idézett bírósági könyvben.8 1 Késmárkéval — bár minden város történetében találunk azonos jogállás mellett különbségeket — rokonítható Debrecen helyzete. A település az 1260-70-es években mint királyi birtok került a Debreceni család dominiumai közé, és annak tagjai 1404-ig, a család kihalásáig kezükben tartották. Közben mezővárosi rangra emelkedett, sőt a királytól megkapta a szabad bíróválasztás jogát (1361). Miután visszakerült a király kezébe, az hamarosan elzálogosította (1410), majd eladományozta Lazarevics Istvánnak, akitől Brankovics György kezére jutott. A Kubinyi András osztályozása szerint jelentős városfunkciót betöltő mezőváros 1445-ben Hunyadi Jánosé lett, és a Hunyadiak 1507-ig bírták, majd a Török család kezére került.8 2 Debrecen, hasonlóan a fent említett, a király által eladományozott városokhoz, bárói kézre került, ami lehetővé tette parasztpolgárai számára közjogi és magánjogi szempontból a szabadabb mozgást. Nem véletlenül keresett és talált összefüggéseket Iványi Béla a Debrecenben hatályos és a budai jog között.83 A különböző jogágakban talált rokon vonások közül itt a tulajdon-, család- és öröklési jogban fellelhető párhuzamokat érintjük. Mielőtt vizsgálatunkhoz kezdünk, előrebocsátjuk, hogy a földesúr és jobbágy közötti alá- és fölérendeltségi viszony mellett más kötöttségek ugyancsak találhatók a középkori birtoklás történetében, ilyen például a már említettek mellett Európa néhány helyén a földközösségi birtoklás ténye, amely Debrecen esetében a középkor óta fennállt.8 4 A föld a főtulajdonos úr kezén maradt, a telkek és a hozzájuk tartozó föld kiosztását azonban a magisztrátus végezte. Ilyen módon hosszú ideig fennmaradt a közösség, a birtok és a közösség tagja közötti ősi hármas kapcsolat. Ez az állapot a város szabad királyi rangjának megszerzése után, egészen a polgári 79 „hat der her Hanns Fleischer yn testaments gestalt bey gut/en/ radt vnnd gesundt/en/ leibe vnnd guter vornunfft seinem sun Ambrosio vorlassen vnd bescheiden haus hoff Vnd alle akerlandt..." - Piirainen, LT. - Ziegler, A.: Das älteste Gerichtsbuch i. m. 60-61. 80 „vor sitzend Radt kum/m/en Kleyn Thomas vnd aldo myt vorwilligung des Peken Peter yn sthel seynes Weibes Margarethe der tochter des Kleyn Thomas seynem sun Hansen halben teyl seynes haus hoff Vnd erbe Vber geben hat Vnd vber das hat der Kleyn Thomas dem Peter peken zwey ros zugesagt ..." - Piirainen, I. T. ~ Ziegler, A.: Das älteste Gerichtsbuch i. m. 70. 81 Piirainen, LT. - Ziegler, A.: Das älteste Gerichtsbuch i. m. 37-70. 82 Kubinyi András: Városfejlődés és városhálózat a középkori Alföldön és Alföld szélén. (Dél-alföldi évszázadok 14.) Szeged 2000. 15., 65.; Blazovieh László: Megjegyzések a középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez. In: A Hajdú-Bihar Megyei levéltár Évkönyve XXXI. szerk. Radies Kálmán. Debrecen. 2009. 23.; Solymosi László: Debrecen 1361. évi kiváltságlevele. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szálkai Tamás. Debrecen 2011. 9-21. 83 Iványi Béla: Debrecen és a budai jog. Bp. 1924. 84 Módy György: Földtulajdon Debrecenben a XVI-XIX. században. In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959. Szerk.: Béres András. Debrecen 1958-1959. 32-37.
