Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347

AZ 1458-1459. ESZTENDŐK KRÓNIKÁJÁHOZ. 353 ronázásánál.3

1

Ebben bizonyára bírta Carvajal legátus támogatását is, hiszen a pápaságnak úgyszintén érdekében állt Csehország „visszaterelése" a katolikus országok nyájába. Mivel a megállapodás, mint láttuk, a legveszedelmesebb ellenség, Jiskra semlegesítésére is alkalmasnak látszott, semmi nem indokolta, hogy a szabadságát visszanyert Mátyás kihátráljon belőle. Még akkor sem, ha ezzel a lépéssel maga ellen fordította a nádort, és elidegenítette a nagybátyját. Érdemes ezzel kapcsolatban emlékeztetni rá, hogy Szilágyi később éppen Vitézt okolta bukásáért, és augusztusban Mátyás ugyancsak a váradi püspököt küldte nagybátyjához tárgyalni. Nem tartom kizártnak, hogy Mátyás február 9-i oklevelébe, amellyel választott királyként megígérte Podjebrádnak, hogy feleségül veszi a lányát, azért került bele a hivatkozás Mátyásnak még fogolyként tett vállalására, hogy ezzel valamelyest mentse önhibáján kívül esküszegésbe keveredett nagybátyja helyzetét. Mátyás 1458. február 14-én megérkezett Budára, és különböző, kormányzati és igazságszolgáltatási aktusok révén nyilvánvalóvá tette, hogy megkezdte uralkodását. Ezen aktusok összességét Kubinyi András nem habozott zseniálisnak nevezni,3

2

de nyilvánvaló, hogy egyszerű kényszermegoldásról volt szó. A Szent Istvánnak tulajdonított korona, amely nélkül nem lehetett érvényes koronázást tartani, III. Frigyes császár birtokában volt. Számos forrás bizonyítja, hogy Mátyás az első pillanattól fogva legfőbb céljának tekintette a korona visszaszerzését, és gyakorlatilag mindent eme legfőbb célnak rendelt alá.33 Attól, hogy Frigyes maga próbálja „begyűjteni" a magyar trónt is V László örökségének részeként, Mátyásnak egyelőre nem kellett tartania. Az viszont reális lehetőségként merült fel, hogy a lengyel király a Felvidék nagy részét ellenőrzése alatt tartó Jiskra révén kísérletet tesz Magyarország elfoglalására: utóbbi felajánlotta szolgálatait IV Kázmérnak, ő pedig örökség jogán bejelentkezett Frigyesnél a magyar koronáért elsőszülött fia számára.34

Mátyás a fenyegetés elhárítására katonai előkészületeket is tett,3

5

de leginkább Frigyessel próbált megegyezni a korona ügyében. Március és április folyamán Tolnai Péter és 31

Podjebrád májusi koronázását Salánki Ágoston győri és Szilasi Vince váci püspök végezte, miután az új cseh király hűségesküt tett a pápának. Kubinyi A.: Mátyás i. m. 45. 32

Kubinyi A.: Mátyás i. m. 43. 33

Mátyás ekkori kormányzati programját tömören summázza a városoknak 1458 novemberében küldött, alább még tárgyalandó meghívója: „postquam regimen huius regni nostri feliciter Deo nobis propicio accessit, intencionem et voluntatem nostram semper ad ea direximus et in hiis nos exercimus per que et mete regni ab olim alienari cepte undique reformari et sacra corona a manibus imperatoris Romanorum recuperari possint, ac ut regnum ipsum dispositis ex omni parte rebus suis in bona pace servare valeremus". 34 MDE. I. 10. 35

Szolgálatába fogadta Szentmiklósi Pongrácot, Jiskra évtizedes ellenségét a felső részeken, aki éppen az állandó háborúskodásnak köszönhetően ellenfelééhez mérhető zsoldoshadsereget tartott fenn. Mivel Szentmiklósi röviddel ezután meghalt, katonáit a felső részek pacifikálásával megbízott Rozgonyi Sebestyénnek rendelte alá Mátyás (MDE I. 13., 21.). Ugyancsak szerződést kötött az osztrák-morva határvidéken évek óta aktív Mlad Vankoval (DF 242 592.), valamint a Ciliéi Ulrik és III. Frigyes szolgálatában is megfordult Nabuchodonozor (N)ankenreiter-rel, a Pozsony megyei Éleskő birtokosával, bár utóbbi szolgálata csak későbbről adatolt. L. alább a 193. jegyzetet.