Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
AZ ERDÉLYI SZÖVETSÉG ÉS ERDÉLY JÖVŐJE, 1913-1918 29 Nem kevesen vélték úgy, hogy Apáthynak lehet befolyása az erdélyi ügyekben, főként személyi kérdésekben egyre inkább mértékadónak tartott Bethlen Istvánra. A már említett Benedek Zoltán levelében azt is jelezte, hogy Tóth János belügy- és Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterek május 8-i távozását követően lemondott Király Aladár főispán. Benedek szerint az erdélyi főispánok ügyében Bethlen Istvánnak van a legnagyobb befolyása, ezért kéri Apáthyt, hogy beszéljen Bethlennel és kérje meg rá, hogy bírja maradásra Királyt.8 6 Ennél mai szemmel kevésbé jelentős ügyekben is sokan kérték Apáthy közbenjárását. Egyfelől nem kevesen fordultak hozzá, hogy jelezze a Wekerle-kormány 4000/1917 számú rendeletében felállított, a birtokforgalmat nemzeti szempontból ellenőrző, az egyes eladások megvétózására is jogosult bizottságnál8 7 a gyanús üzleteket. Ilyen „feljelentést" tett Apáthy Árpád, Hunyad vármegye tiszti főügyésze két esetben, László László, a szövetség Szolnok-Doboka megyei elnöke, két ügylet kapcsán, vagy Lukács Albert nyugalmazott állami tanító egy 40-45 holdas birtokeladás ügyében.8 8 Másfelől Apáthy elkötelezetten próbált segíteni egy hölgyismerőse, Dózsa Emma birtokának állami felvásárlásában. A hölgy ugyan az állami hatóságok és bankok szerint szemérmetlenül sokat, 197 ezer koronát kért 247 holdas marosnagylaki birtokáért, sőt azt állította, hogy ennyit maga a bank ajánlott fel, Apáthy mégis meglehetősen sok energiát fektetett az ügy elrendezésébe. Nemcsak Kemény Árpádot mozgósította, hanem Bethlen közbenjárását is kérte, sőt még Mezőssy Béla földművelésügyi miniszternek is írt egy levelet.8 9 Az Erdélyi Szövetség Erdélye Amikor tanulmányom lezárásaként megkísérlem összefoglalni azt, hogy végül is mit tudhatunk az Erdélyi Szövetség Erdély-víziójáról, akkor mindenek előtt azt kell leszögezni, hogy a szövetség messze nem volt olyan egységes, hogy igazán koherens vízióval léphetett volna fel. Ahogy arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az erdélyi társadalomban és intézményrendszerben sem foglalt el annyira központi helyet, hogy az egész közösség nevében beszélhetett volna, 86 Érdekes, hogy Király, aki maga is tájékoztatta a fejleményekről Apáthyt éppen úgy látja a helyzetet, hogy lemondásával szívességet tett Bethlennek. Úgy vélte, hogy ezután Bethlen és sógora, Mikes Ármin gróf tisztára moshatják az utóbbi „házi főszolgabíróját", Mónay Endrét, aki büntető eljárás alatt áll. Arra számított, hogy ezért aztán Bethlenék sietni fognak a poszt betöltésével. Nem tudni mi történt ezek után, az viszont kétségtelen, hogy Király még augusztus elején is főispánként vett részt az Erdélyi Szövetség megyei választmányának megalakulását előkészítő ülésen és erről főispáni hivatalos levélpapírra rótt levélben számolt be és végül ő volt a megye utolsó fősipánja a román bevonulás előtt. Benedek Zoltán Apáthy Istvánhoz, Sepsiszentgyörgy, 1918. május 18., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456., 234. f.; Király Árpád Apáthy Istvánhoz, Sepsiszentgyörgy, 1918. június 7., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 166. f. 87 Romsics I.: Gróf Bethlen István i. m. 142. 88 Apáthy Árpád Apáthy Istvánhoz, Déva, 1918. február 7., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 187. f.; László László Apáthy Istvánhoz, Nagyiklód, 1918. január 31., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 234. f.; Lukács Albert Apáthy Istvánhoz, OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456., 184. f. 89 Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége Apáthy Istvánhoz, 1917. november 7., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 206. f.; 1917. október 29., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 185. f.; Bethlen István Apáthy Istvánhoz, 1917. október 21., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 176.; Kemény Árpád Apáthy Istvánhoz, 1917. november 3., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 199. f.
