Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Gulyás László Szabolcs: Megjegyzések az északkelet-magyarországi mezővárosok középkori fejlődésének jellemzőihez II/317
326 GULYÁS LÁSZLÓ SZABOLCS ebbe a sorba illeszthető: az 1440-es évektől a Perényiek nádori ágának rezidenciahelyeként szolgált, akik nagyobb építkezéseket is folytattak a városban.2 5 Vizsgált térségünkben amúgy még több ilyen, már korán magánföldesúri birtokban lévő főúri rezidencia található. A Rozgonyiak Varannón, a Hornonnaiak Homonnán rendeztek be maguknak állandó lakóhelyet, bár utóbbiak az ungvári mellékrezidenciát is rendszeresen használták.2 6 Az Olnodi Cudarok kezében lévő Kurima is megemlítendő a főúri székhelyek sorában. A rezidencia Cudar Simon idején épült ki, nagyjából az 1430-as évektől, aki egyébként rendszeresen innen keltezve levelezett különféle magán- és hivatali ügyeiben egyaránt.2 7 Visszatérve az Alföldre, Kálióban az V Lászlótól 1457-ben kapott engedély alapján Kállói János építtetett családjának várat, de már ezt megelőzően is általában itt tartózkodtak a família tagjai. Ha pedig valamiért mégsem itt érhetjük tetten őket a 15. században, akkor a legtöbbször a szomszédos Semjénben tartózkodtak.2 8 A fentiektől eltérően nem csak tisztán rezidenciafunkciójának köszönhette fellendülését Csetnek. A 14. században ugyanis alapvetően a bányászat volt a legfőbb városfejlesztő tényező. Az eleinte a pelsőci uradalomhoz tartozó település az Ákos nemzetség 1320-as birtokosztálya után „önállósodott" és birtokközponttá vált. A Csetnekiektől elváló későbbi Pelsőci Bebekek ugyanakkor a névadó Pelsőcön hoztak létre maguknak rezidenciát. Pelsőc nagyon is hasonló pályát futott be, mint Csetnek, mindkettő megkapta a korponai jogot, és több gazgokat sokan 15. századi hamisítás eredményének tekintik. (Többek között Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. Nyíregyháza 2008. [A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 60.] 21.) A rezidenciáról: Kubinyi A.: Nagybirtok és főúri rezidencia i. m. 215-216. 25 Perényi János tárnokmester 1443-ban már Terebesen keltez, ezután pedig rendszeresen innen intézkedik különféle teendőiben. DL 13 705. Csánki D.: Magyarország történeti földrajza i. m. I. 335., 339. Kubinyi A: Nagybirtok és főúri rezidencia i. m. 216. 26 Kubinyi A: Nagybirtok és főúri rezidencia i. m. 219. Csánki D. : Magyarország történeti földrajza i. m. I. 334-335., 337. és 340. A Homonnai Druget família a 15. század végén a homonnai rezidenciát és az ungvári mellékrezidenciát párhuzamosan használja. Csak néhány példa: Homonnáról adnak ki keltezetlen oklevelet már valamikor a 15. század elején, de datálnak innen 1460-ban, 1466-ban, 1517-ben: DL 82 915., DL 36 805., DF 214 343., DL 82 479. Ugyanakkor Ungváron is több alkalommal adnak ki oklevelet, így 1455-ben, 1471-ben, 1486-ban,1511-ben, 1516-ban, 1524-ben: DF 222 598., DF 234 461., DL 31 991., DL 82 332., DL 82 453., DL 82 667 stb. Ungvár középkori történetét több szempontból is érinti Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban (Adatok Magyarország középkori demográfiájához). Századok 119. (1985) 941-1005., de főleg 957-958. A középkori ungvári várra 1. még — a mű elavultsága miatt csakis megfelelő óvatossággal — Mészáros Károly. Ungvár története a legrégibb időktől maig. Pest 1861. 12-15. - ' Már 1437-ben egyértelművé teszi Rozgonyi János tárnokmester a bártfaiaknak, hogy Simont Kurimán érdemes keresni. Iványi Béla: Bártfa Szabad Királyi Város levéltára 1319-1526. I. kötet. Bp. 1910. 312. De innen keltez Cudar például 1440-ben, 1445-ben és 1458-ban is (Uo. 360, 435, 1021.). 28 A várépítési engedély: DL 15 191. Kállói tartózkodás: DL 53 811. (1415), DL 56 127. (1482), Semjénben például: DL 55 585. (1455), DF 285 910. (1465) stb. Sokatmondó adat, hogy Kállói Lökös Lőrinc özvegye, Anna is itt tett végrendeletet 1475-ben. Igaz, a fogalmazvány nem tartalmazza a kiadás pontos helyét, csupán az „in domo habitationis nostre" megjegyzést, de mivel a megjelent tanúk nagyrészt kállói illetőségűek, és a kállói várnagy is jelen volt, nem lehet kétségünk a keltezés helyét illetően. DL 56 000. 1486-ban Kállói János felesége, Parragi Ilona is innen küld levelet. DL 56 203. A feleség (s így a család) tartózkodási helye a rezidencia-lét egyik fontos feltétele volt vö. Kubinyi A: Nagybirtok és főúri rezidencia i. m. 217.
