Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Gulyás László Szabolcs: Megjegyzések az északkelet-magyarországi mezővárosok középkori fejlődésének jellemzőihez II/317
ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI MEZŐVÁROSOK KÖZÉPKORI FEJLŐDÉSE 327 dasági jellegű kiváltságot is megszerzett.2 9 Jolsva bányaváros-jellege mellett ugyancsak főúri székhely is volt egyszerre, mégpedig a Rátót nembeli Lórándtól származó Jolsvai család központja, igaz, valószínűleg csupán rövid ideig töltötte be ezt a funkciót.3 0 Első látásra Sóvár is a fenti oppidumok közé kívánkozik, mivel egyértelműen itt laktak a család tagjai a 15. század nagy részében. A Sóvári Soósok azonban nem tartoztak a legbefolyásosabb famíliák közé, így ezért itt nyilván nem egy komolyabban kiépített rezidenciális várkastélyról, hanem csak egy kevésbé jelentős várról és a família egyes ágainak egyszerűbb curiáiról lehetett csak szó.3 1 Hasonló pályát írhatott le továbbá Rimaszécs is. Nagyjából az 1320-as évektől a Balog nembeli Szécsiek birtokközpontja volt, és annak minden jellemzőjével és reprezentatív külsőségével rendelkezhetett. A család 1360. évi birtokosztálya után azonban a Rimaszécset kapó ág szépen lassan a köznemesség sorába süllyedt, míg a Miskolcot kezében tartó rokonság az arra áhítozó I. Lajostól csereképpen a hatalmas lendvai birtoktestet kapta meg. A bárói szintet innentől már csak utóbbiaknak sikerült megtartani. A település rezidencia-jellege ezután tehát egyre inkább háttérbe szorulhatott.3 2 A rezidencia-funkció városfejlődésre gyakorolt hatása jól érzékelhető, ha megnézzük rezidencia-helyeink centralitási értékét: e települések a mezővárosok fejlettebb csoportjához tartoztak a legtöbb esetben.3 3 A földesúri székhely jelenléte egy mezővárosban gyakran további központi tényezőkkel is együtt járt, így például jellemzően megyei sedria-hely szerepkörrel. Voltak persze olyan mezővárosok, amelyek már hagyományosan megyeszékhelyként funkcionáltak a mezővárossá alakulás előtt (erre a legjobb példa Gömör és Torna),3 4 míg mások fejlettségük következtében váltak a sedria helyszínévé, jobban ki tudták ugyanis elégíteni az ezzel kapcsolatos infrastrukturális és logisztikai igényeket. Sok esetben az is egyértelműen bizonyítható, hogy az ispáni címet viselő birtokos érdekét, alapvetően a kényelmét szolgálta a 29 Kollmann Ö. L.: Szempontok az észak-gömöri i. m. 98-104, 112-114. 30 Uo. 111-112. A várra 1. Csánki D.\ Magyarország történeti földrajza i. m. I. 125., 128. 31 A Sóváriak a 14-15. században leginkább ispáni és várnagyi címeket kapnak, olykor pedig nem igazán nagy jelentőségű egyházi és országos címeket (somogyvári apát, királynéi asztalnokmester stb.) is viselnek. Az udvarba azonban viszonylag gyakran sikerül bejutniuk. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I—II. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 5.) Bp. 1996. II. 216. 1493-ban egy családi összetűzésben 2000 forint értékben hurcolnak el értéktárgyakat Sóvári Soós János itt fekvő curiájából. A következő évben ugyanebben az ügyben az alperest, Sóvári Soós Miklóst szintén Sóváron idézték meg. DL 57 803. A várra és a városra 1. Csánki D.\ Magyarország történeti földrajza i. m. I. 284., 287. 32 Kollmann O. L. : Gömör és Kishont i. m. 12-14., Csánki D. : Magyarország történeti földrajza i. m. I. 128. A települést 1420-tól kezdik el oppidumként emlegetni a forrásokban. ZSO VII. 1529. 33 A vizsgálatot Kubinyi András és követői az ország nagy területein már elvégezték, így nincs igazán nehéz dolgunk. A főűri központok közül Ungvár jelentős városfunkciójű mezőváros volt, a többi település pedig közepes városfunkciót ellátó mezővárosnak tekinthető, de ennek a kategóriának is inkább a felső részét képviselte. Kubinyi A.: Városhálózat a Kárpát-medencében i. m. 30., Kollmann Ö. L.: Gömör és Kishont i. m. 49., 67. és 74. 34 Az ilyen, korábbi megyeszékhelyek azonban a legtöbb esetben megálltak a várossá fejlődés útján, így kerültek be a mezővárosok halmazába. Mályusz E.\ A mezővárosi fejlődés i. m. 158-159., 161-163.
