Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
22 EGRY GÁBOR lényegében csak a Háromszék vármegyei szervezet előkészítésére futotta erejéből. Itt 1918. augusztus 4-én tartotta meg az előkészítő értekezletet Sepsiszentgyörgyön.5 9 Az Erdélyi Szövetség tehát jól láthatóan azzal a céllal szervezték meg, hogy támasza lehessen a Nemzeti Munkapárttal és annak helyi exponenseivel szembeni politikának. A szövetség egységideológiája, amint azt Bölöni Zoltán „érvelése" mutatja, lehetőséget kínált a politikai dominancia megszerzésére vagy az ellenfél nemzetietlennek bélyegzésével annak kiszorítására. A választókerületi szerveződés arra is utal, hogy a szövetség a helyi politikán túli igényekkel is fellépett, lényegében érvényre kívánta juttatni az eredeti programnak az erdélyi választókerületek erdélyi politikusok általi képviseletére vonatkozó igényét. Ezt egy pontig a többi párt is akceptálta, és elfogadták, hogy a megürülő erdélyi választókerületekben a szövetség állítson képviselőjelöltet.6 0 Ezzel együtt sem állítható, hogy az Erdélyi Szövetség képes lett volna integrálni az erdélyi magyar politika képviselőit, sőt az is kérdéses, hogy egyáltalán törekedett-e erre az együttműködéses alapon. Mindazonáltal a megváltozott hatalmi viszonyok közepette az újraindult szövetség sokkal nagyobb vonzerővel bírt az erdélyi közélet különböző jelentőségű figurái szemében, mint 1914-es megalakulásakor. Ennek két következménye volt a szövetség eredeti céljainak megvalósíthatóságára. Sokkal inkább elfogadottnak bizonyult, mint politikai lobbi-csoport és sokkal könnyebb volt számára a társadalom-szervező szerep felvállalása. Ennek jeleként nem csak a főispánok csatlakoztak a szövetséghez, hanem számos más közéleti személyiség is, illetve szakmai szerveztek vagy tagjaik a szövetségtől várták, hogy javaslataikat felkarolják a kormánynál. A legaktívabb budapesti lobbisták közé tartozott Vákár P(éter) Artúr, aki Ugrón egyik bizalmi emberének számított. Amikor a volt belügyminisztert kinevezték Erdély újjáépítési királyi biztosának, akkor Vákárt maga mellé vette bizalmi pozícióba. Vákár korábban is az egyik összekötő volt Apáthy és a parlamenti képviselők között, rendszeresen beszámolt a minisztériumokban tett látogatásaikról. Leveleiből tudhatjuk, hogy a lobbisták egyik legfontosabb célja egy újjáépítési kormánybiztosság létrehozása és annak élére egy általuk favorizált kormánybiztos (kezdetben Bethlen István, később Ugrón) kinevezése volt. Valamikor 1917 augusztusa és 1918 januárja közt Bethlen, Kemény Árpád, Vertán Endre, Dobieczky Sándor, Sümeghy Vilmos, Jaczkó Pál, Zakariás János és Vákár felkereste br. Serényi Béla kereskedelemügyi minisztert, akitől ígéretet kaptak ügyük támogatására, és Serényi maga is Bethlent jelölte meg, mint a legmegfelelőbb kormánybiztost.6 1 Kenéz Béla, aki ekkor már Budapesten tanított, szintén szerepet vállalt a kormányzati kapcsolatok megteremtésében. Például az Erdélyi Szövetség munkatervét ő adta át Hantos Elemér államtitkár-59 Király Aladár levele Apáthy Istvánhoz. Sepsiszentgyörgy, 1918. augusztus 5., OSZK Kézirattár, Quart.. Hung. 2456. 60 Vákár E Artúr levele Apáthy Istvánhoz, Budapest, 1917. október 12., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 167. f. Ebben Vákár jelzi Apáthynak, hogy pártközi megállapodás alapján a szövetség minden erdélyi választókerületre jogot formálhat. Az erzsébetvárosi mandátum egy hónapja megürült, szerinte Zakariás megfelelő jelölt lenne. Végül azonban Zakariás jelölésére nem került sor. 61 Vákár R Artúr Apáthy Istvánhoz, kelet nélkül, OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 184. f.
