Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
AZ ERDÉLYI SZÖVETSÉG ÉS ERDÉLY JÖVŐJE, 1913-1918 23 nak, ami Kenéz értékelése szerint a földgáz hasznosítása ügyében lényeges lehetett.6 2 Végül említésre érdemes még Kemény Árpád tevékenysége is. 0 a főrendi ház alelnökeként bejáratos volt magához a miniszterelnökhöz is. O is beszámolt arról, hogy 1917 november elején átadta Wekerlének a szövetség kívánságait, mindezt főispáni, iparkamarai és képviselői támogatással. Beszámolója szerint a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a szakminisztériumok hamarosan javaslatokkal állnak elő ezekben az ügyekben.6 3 Több alkalommal, egy ízben Bethlent is segítségül hívva, a békekötésre vonatkozó erdélyi javaslatokra próbálta meg felhívni a kormányfő figyelmét. Ezek között szerepelt — állítólag — egy koronabirtok megszerzése, ahová 120-150 ezer románt telepíthettek volna Szeben, Hunyad, Fogaras, Beszterce-Naszód megyékből, jobb körülmények közé. A moldvai csángókat kicserélték volna magyarországi románokra és emellett örök időkre igényt tartottak egy fekete-tengeri kikötőre és a hozzá vezető vasútvonalra.6 4 Ugyancsak fontos, bár erősen a személyi viszonyokhoz kötött eleme volt a kormányzat és a szövetség kapcsolatának az, hogy Ugrón Gábor belügyminiszterként megküldte előzetes véleményezésre saját közigazgatási reformjavaslatát. Ugrón kiindulópontja az volt, hogy a déli és délkeleti határok mentén, a Tiszától Háromszék vármegyéig átmenetileg a közigazgatás centralizációjára van szükség, egészen addig, amíg a magyar államhatalom meg nem szilárdul a térségben. Ennek érdekében csak megbízható és „magyarabb képzettségű" tisztikar vegyen részt a közigazgatásban, az önkormányzatok testületeiben pedig csak olyanok, akik tisztában vannak feladataik súlyával.6 5 Noha a szövetség lényegesen kevésbé volt sikeres a kormánnyal való egyezkedések során, mint vezetői szerették volna, annyit mégis elért, hogy egyre több intézmény és magánszemély fordult hozzájuk, terveik támogatását kérve. A korban szokásos, nem egyszer illuzórikus tervek mellett volt néhány, amelynek nem csak intézményi háttere, hanem tartalma is komolyan vehető és komolyan veendő volt. Ezek közé tartozott Merza Gyula, az Erdélyi Kárpát Egyesület főpénztárosa javaslata az erdélyi turizmus fejlesztéséről, egy regionális idegenforgalmi kirendeltség felállításáról.6 6 A javaslatot, amely szerint a világháborúban mártír tartománnyá vált Erdélyt tudatosan ezzel a szimbolikus tartalommal kell felruházni az anyaországiak felé és így búcsújáró hellyé tenni, a szövetség vezető tanácsa 1917. november 21-i ülésén 9. napirendként tárgyalta és el is fogadta. A szövetség államilag és törvényhatóságilag megfelelően támogatott iroda felállítását terjesztette elő, ami kiemelkedő közéleti figurákkal az élén működne.6 7 62 Kenéz Béla Apáthy Istvánnak, Budapest, 1917. december 20., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 195. f. 63 Kemény Árpád Apáthy Istvánhoz, Budapest, 1917. november 3., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 199. f. 64 Kemény Árpád Apáthy Istvánhoz, Budapest, 1918. szeptember 13., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 200 f. 65 Ugrón Gábor közigazgatási reformjavaslata. Apáthy István kézírásos jegyzeteivel. OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 183. f. 66 Merza Gyula javaslata, OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 260. f. 67 Az Erdélyi Szövetség vezető tanácsa ülésének jegyzőkönyve Kolozsvár, 1917. november 21., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 259. f.
