Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
AZ ERDÉLYI SZÖVETSÉG ÉS ERDÉLY JÖVŐJE, 1913-1918 21 választmányát a 48-as körtől, mint politikai egyesülettől függetlenül megalakítani? Bölöni válaszában azt fejtegette, hogy az Erdélyi Szövetség nem pártpolitikai alakulat, ahogy a 48-as kör sem (!), ezért aki a 48-as kör szerepvállalása miatt nem lép be az Erdélyi Szövetségbe, annak a közreműködése amúgy sem lenne hasznos, hiszen képtelen felismerni a közös célokat. Bölöni olyannyira elégedett volt a rabulisztikus érveléssel, hogy külön Apáthy figyelmébe ajánlotta: mivel a Benkő által feszegetett probléma máshol is felmerülhet, Apáthy a többi helyi szervezőt instruálhatná, hogy Bölöni érvelését tegyék magukévá és így reagáljanak.5 4 Kis-Küküllő vármegyében Gyárfás Elemér már az első felhívást követően a függetlenségi párt intézőbizottsága elé terjesztette a szervezés kérdését, mivel úgy gondolta, hogy a szövetséget csak a párttal „kongruens" formában lehet megszervezni.5 5 Az intézőbizottság megyei elnöknek Gyárfást, választókerületi elnököknek a hosszúaszói választókerületben Haller Jenőt, a dicsőszentmártoniban Pataky Sándort, az erzsébetvárosiban Pósta Bertalant javasolta. Gyárfás azért is írt Apáthynak, hogy az elnöki tanács nehogy másokat javasoljon, mivel ebben az esetben a megyei küldöttek a vezető tanácsban kénytelenek lennének a vezetőséggel szemben fellépni, és az elnöki tanácsnak presztízsveszteséget jelentene, ha végül nem az ő javaslataikat fogadnák el.5 6 Végül a megyei választmány csak 1918. június 29-én alakult meg, tagjai azonban, ahogy Gyárfás megjegyzi, felölelték a vármegyei törvényhatósági bizottság „súly és számbeli többségét".5 7 A leginkább szisztematikusan Zakariás János fogott hozzá a brassói ügyvezető elnökséghez tartozó szervezetek megalakításához, igaz a nehéz terepen ő érte el a legkevesebb sikert. Már 1917 decemberében köriratot intézett az egyes vármegyékben a bizalmi emberekhez. Az ebben foglaltak szerint Zakariás, a vármegyei szervezetek megalakítása előtt fel akarta mérni a vármegyei választókerületeket és azok képviselőit, a törvényhatósági bizottság tagjait, nemzetiség, foglalkozás és pártállás szerint, a városok polgármestereit, képviselő testületi tagjait, a megyékben megjelenő lapokat és azok szerkesztőit, a pénzintézeteket és igazgatóikat, a középiskolákat és vezetőiket, a vármegyék legfontosabb egyházi személyeit, a városok vezető lelkészeit, a megyékben működő pártszervezeteket, EMKE választmányokat, székely társaságokat.5 8 Emellett minden megyében bizalmas előkészítő értekezletet kívánt tartani, ezekre a megye statisztikájával készült fel. Miután Zakariás a brassói közéletben visszaszorulóban volt, működési területének két vármegyéje pedig szilárdan szász néppárti többségű volt (Nagy-Küküllő és Szeben), így alapos de lassú módszereivel 54 Bölöni Apáthyhoz intézett, 1918. április 6-án kelt levele. OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 127. f. 55 Gyárfás Elemér levele Apáthy Istvánhoz. Dicsőszentmárton, 1918. január 22., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 168. f. 56 A probléma valószínűleg abból adódott, hogy a javasolt kerületi elnökök nem voltak a vezető tanács tagjai. Ezt azonban áthidalták azzal, hogy egyszerűen megválasztották őket tagnak. 57 Gyárfás Elemér Apáthy Istvánnak, Dicsőszentmárton, 1918. június 29., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456., 173. f. 58 Zakariás János körirata megtalálható csatolva 1917. december 7-i leveléhez. OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456.
