Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
20 EGRY GÁBOR A három különböző szerep természetesen össze is függött egymással, a siker lehetőségét pedig a megváltozott belpolitikai helyzet kínálta. Nem csak azzal, hogy az új kormánynál jobb eséllyel léphettek fel a szövetség képviselői, hanem azzal is, hogy az erdélyi megyék élére sorra a korábbi ellenzékhez közeli főispánok kerültek, részben a belügyminiszter, Ugrón Gábor jóvoltából. A szövetség vezetőiben hamar felmerült a gondolat, hogy az új főispánoknak fel kellene ajánlani a tagságot a szövetség vezető tanácsában. A javaslatot Torma Miklós levélben tudatta Ugronnal is, aki Apáthynak jelezte, egyetért vele. Javasolta, hogy Apáthy írja meg a felkérő leveleket, de hozzá tette, hogy nyugodtan jelezheti: a nevezett testületnek tagja Ugrón is,5 0 ami a presszió finom, de azért könnyen átlátható formája. Ennek meg is lett az eredménye, a főispánok sorra jelezték Apáthynak: megtiszteltetésnek veszik, hogy egy olyan kiváló, az erdélyi érdekeket nagyszerűen képviselő szervezet tagjai lehetnek, mint az Erdélyi Szövetség.5 1 1918 közepére a vezető tanács új tagjai között találjuk az erdélyi főispánok közül Ugrón Andrást, ifj. Tolnay Lajost, báró Diószeghy Zsigmondot, Gyárfás Elemért, Inczédy-Joksmann Nándort, Mikes Zsigmondot, a régi tagok közül pedig főispánná nevezik ki Papp Józsefet, Velits Zoltánt, Kaizler Györgyöt és Király Aladárt.5 2 A főispánok között nem egy a szövetség területi szervezeteinek vezetője, szervezője is lett. Ugrón Andrást a Beszterce-Naszód vármegyei szervezet elnöki székében találjuk, Gyárfás Elemér pedig Kis-Küküllő vármegyei elnök lesz. Apáthyval folytatott levelezése az egész szervezés politikai oldalának is fontos forrása, Bölöni Zoltán Szilágy vármegyei elnök leveleivel együtt. Mindkét vármegye esetében egyértelmű, hogy a szervezés a Függetlenségi Párt fennálló szervezetein alapult. Szilágy vármegyében úgy történt a szövetség helyi szervezetének megalakulása, hogy a Függetlenségi és 48-as Kör választmányi ülést hívott össze, amelyen megjelent a vármegyei közélet néhány tekintélyes alakja is. (Többek között Kaizler György főispán, Tarpai Miklós főszolgabíró, Lugossy László építész.) A kör Bölöni beszéde után — ebben a politikus Apáthy Istvánt, Kolozsvár „lánglelkű hazafiját" Ugronnal és a királlyal együtt úgy említette, mint Szilágy vármegye sorsa jobbra fordulásának biztosítékát — kimondta, hogy a megjelent, az Erdélyi Szövetség programját vállaló személyekkel együtt megalakítja az Erdélyi Szövetség Szilágy vármegyei választmányát.5 3 Akinek ez a szereposztás nem lett volna elég a politikai célok felismerésére, azt végképp meggyőzhette Bölöni és az egyik megjelent, Benkő Gábor pengeváltása. Benkő rákérdezett, vajon nem lenne-e célszerűbb a szövetség 50 Ugrón Gábor Apáthy Istvánnak, Budapest, 1917. szeptember 16., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 97. f. 51 Lásd pl. Inczédy-Joksmann Nándor levelét Apáthy Istvánhoz, Marosvásárhely, 1917. november 19., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 218. f. 52 A vezetőtanács névsora megtalálható .Apáthynak az 1917 utáni helyzetre vonatkozó kézírásos kiegészítéseivel: Az erdélyi szövetségnek 1914. június 7-én Marosvásárhelyt megállapított szervezete, munkaterve és megválasztott vezető tanácsa. Kolozsvár, Gombos Ferencz "Lyceum" könyvsajtó nyomása 1917. OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456 53 Az ülés jegyzőkönyve megtalálható Bölöni Apáthyhoz intézett, 1918. április 6-án kelt levele mellékleteként. OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 127. f.
