Századok – 2013

TÖRTÉNETI IRODALOM - L'archivio Deila Nunziatura Apostolica in Italia, I. (1929-1939). Cenni storici e Inventario (Ism.: Rétfalvi Balázs) I/236

236 TÖRTÉNETI IRODALOM mai napig valószínűleg páratlan géniusza, a számítástechnika tudományának megalapítója Neumann János (John von Neumann) - mindannyian tulajdonképpen polihisztorok - Karlsruhe, Göttingen, Aachen, Frankfurt am Main és egyéb német központok közbülső érintésével, kevés kivétellel Berlinben folytatták tanulmányaikat vagy ott jutottak kutatói pozícióhoz, katedrához. Bár a Közép-Európa nyugati szélén gyors fejlődésnek indult Berlin sokban hasonlított Budapestre és Bécsre, a könyvből megtudjuk, hogy Berlin erőteljes kulturális amerikanizálódása révén hidat képezett a kettős kivándorlás kiinduló pontja és második stádiuma között. Hitler hatalomra jutásával a tudósok németországi életfázisa hirtelen, előre nem tervezett módon véget ért. Nagyobb részük az Egyesült Államokban, kisebb csoportjuk Nagy-Britanniában vagy más, a nácizmus rémuralmától mentes tengerentúli országban találta meg új hazáját. A sok esetben kényszerként megélt Amerikába település többnyire nehezebb feltételek közt ment végbe, mint azt általában gondolják. Az amerikai bevándorlást súlyosan nehezítő kvóták korlátozták, valamint az emigránsok olyan nyelvi és szokásbeli eltérésekbe ütköztek, amelyek korábbi pályamódosításaikat nem nehezítették. A fentiek dokumentálása és magyarázata mellett a „száműzetés" általános benyomásának elkerülése érdekében a szerző finoman rajzoló tolla világossá teszi: „A kivándorlókat nemcsak a korabeli magyar viszonyok ösztönözték távozásra: vonzotta őket a Hitler előtti modern Németország és a modern Amerika is" (14.). Frank Tibor könyvének egyik erőssége a kultúrák interakcióinak ügyesen illusztrált, megidézett leírása. A mindennapok szintjén New York magyar zsidó emigráns mikrokozmoszát ismerhetjük így meg. A téma bővebb kifejtése révén a szerző a tehetséges emigránscsoport magaspolitikára és az amerikai műveszeti életre tett jelentős hatását is bemutatja az olvasónak. A kettős, kétlépcsős emigráció tagjai komoly szerepet játszottak abban, hogy az Egyesült Államok kimozduljon a náci Németországgal kapcsolatos kezdeti semleges elszigeteltségéből. Hozzájárultak emellett az európai modernista művészeti ágak, stílusok amerikai meghonosításához is. A történet sztárjai talán elkerülhetetlenül a VI. részben megjelenő, az első atombombát létrehozó híres (hírhedt?) Manhattan Project magyar származású szakemberei, tudósai. A szerző könyve azonban nem erre a nagyjaból közismert aspektusra koncentrál. Ugyancsak részletesen értesülünk például Kármán Tódor - már mint T. von Kármán - kulcsszerepéről az amerikai rakétatechnika kifejlesztésében. De nem csak rivaldafény árad a kötetből. Sok egyéb erénye mellett a narratíva aprólékosan illusztrált, eddig nagyrészt ismeretlen élettörténetek karcolataival is kitűnik. A szerző évtizedeken át kitartó németországi és egyesült államokbeli hivatalos és magánlevéltári kutatások réven követte nyomon igen nagy számú magyar származású emigráns tudós és művész életpályályáinak szerteágazó részleteit. A könyv egyszerre úttörő, primér kutatások eredményét közlő feltáró munka és olvasmányos történelem. Az író egyben a mához is szól, amikor a bevezető végén figyelmeztet: a hatásmechanizmust, amely ezeket az embereket vándorútra küldte a magyar történelem már korábban is többször előállította és máig előállíthatja. Lojkó Miklós L'ARCHIVIO DELLA NUNZIATURA APOSTOLICA IN ITALIA, I. (1929-1939) Cenni storici e Inventario. A cura di Giovanni Castaldo - Giuseppe Lo Bianco [Collectanea Archivi Vaticani 82] Città del Vaticano 2010. 920 p. + 4 képtábla AZ OLASZORSZÁGI APOSTOLI NUNCIATÚRA LEVÉLTÁRA, I. (1929-1939) Történeti jegyzetek és inventárium 2010 végén jelent meg a Vatikáni Titkos Levéltár Collectanea Archivi Vaticani sorozatának 82. köteteként a L'archivio della nunziatura apostolica in Italia I. (1929-1939). Cenni storici e inventario (920. p) c. munka, amelyben Giovanni Castaldo és Giuseppe Lo Bianco részletes ismertetését adta a lateráni egyezmény következtében, 1929-ben felállított olaszországi nunciatúra iratanyagának. (A lateráni szerződés nyolcvanéves jubileuma alkalmából több kötet is megjelent: 1929-2009. Ottanta anni dello Stato délia Città del Vaticano, szerk. Barbara Jatta, Biblio-