Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
AZ ERDÉLYI SZÖVETSÉG ÉS ERDÉLY JÖVŐJE, 1913-1918 19 A szövetség működését ismét beindító értekezlet határozatai, megtoldva Bethlennek a román-magyar békekötésre vonatkozó javaslataival, lényegében ezt a tervezetet követték.4 7 A békekötés kapcsán Bethlen és nyomában a szövetség csak kisebb, katonai jelentőségű határkiigazításokat javasolt és elvette a Románia és a Monarchia közti szorosabb kapcsolat lehetőségét. Ugyanakkor az javasolták, hogy az Erdély keleti határai mentén megszervezendő székely határőrség mellett tegyék lehetővé a déli határok mentén is egy hasonló határőrvidék létesítését.4 8 Ellentétben a világháborút megelőző rövid epizóddal ezúttal megkezdődött az Erdélyi Szövetség szervezeteinek kiépítése is. Erről a vezető tanács 1917. november 21-i ülésén hoztak határozatot Zakariás János javaslatára.49 Eszerint a szövetség működési területét alkotó három ügyvezető elnökség (Kolozsvár: Szilágy, Kolozs, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér, Beszterce-Naszód vármegyék; Marosvásárhely: Csík, Maros-Torda, Udvarhely, Kis-Küküllő vármegyék; Brassó: Brassó, Háromszék, Nagy-Küküllő, Hunyad, Szeben, Fogaras vármegyék) feladata területi szervezetek létrehozása. A szövetség tagozatai megyei és választókerületi szinten jönnek létre. Minden megyében egy megyei elnök és választókerületenként egy-egy alelnök áll a szervezetek élén, valamint egy megyei tanács. A megyei elnököket és alelnököket a szövetség elnöki tanácsa kérhette fel, lehetőleg a vezető tanács tagjai közül. Bár a teljes szervezet végül nem jött létre, Háromszék, Szolnok-Doboka, Szilágy, Kis-Küküllő vármegyékben még a választókerületi szervezeteket is létrehozták, a többi megyében pedig legalább a megyei szintűeket. Egy társadalmi szervezet három arca, ... Az új helyzetben, a helyi szervezeteit is kiépítő Erdélyi Szövetség sokkal közelebb került eredeti céljaihoz, mint azt korábban sejteni lehetett. Ez azt is jelentette, hogy tevékenysége szándékosan nem korlátozódott egy területre, hanem legalább három funkciót próbált meg betölteni egyszerre. Először, az országos politikában egyfajta lobbi csoportot, pressure gruopot próbált meg kialakítani, ami sikerrel befolyásolhatja a döntéshozókat és a kormányt a vélt vagy valós erdélyi érdekeknek megfelelő intézkedések meghozatala irányába. Másodszor, az előbbivel szoros összefüggésben, kísérletet tett a korábban is felvállalt társadalomszervező szerep betöltésére is. Végül harmadszor, de nem utolsó sorban, az Erdélyi Szövetség lényegében a Függetlenségi Pártnak kínált egy új szervezeti keretet, amit, tekintettel a szövetséget továbbra is jellemző nemzeti egységideológiára, a munkapárti politikai konkurencia kiszorítására használhattak és használtak is fel. 47 Bárdi N.: Az erdélyi magyar i. m. 98-100. 48 Az Erdélyi Szövetség vezető tanácsa ülésének jegyzőkönyve. Kolozsvár 1917. szeptember 30. OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456 49 Az Erdélyi Szövetség vezető tanácsa ülésének jegyzőkönyve, Kolozsvár 1917. november 21., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456., 259. f.
