Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
18 EGRY GÁBOR kormányzati fellépés. A következő eszközöket látja szükségesnek az ismeretlen szerző: magyar betelepítések a régióba, a magyarok kivándorlásának meggátlása, természetes szaporodásuk előmozdítása, a magyar nyelvszigetek védelme beolvadásuktól és végül a román kivándorlás ösztönzése. Ehhez a birtokpolitika terén nem csak a már negyed százada felmerült Maros-menti telepítés megvalósítását és a Székelyföldet Kolozsvár környékével és a Partiummal összekötő „etnikai híd" kialakítását szorgalmazza. El szeretné érni, hogy az Alföld és a Dunántúl nagy kiterjedésű, elidegeníthetetlen hitbizományait áthelyezzék Erdély románok lakta vidékeire. A magyar telepítések emberanyagát pedig a székely népfelesleg mellett a csángók visszatelepítése adná. Gazdasági téren a tervezet szintén a magyar szupremácia megerősítésének lehetőségeit kutatja. A földgázkitermelésben a magyar tőkét preferálná, a vasút- és közlekedésfejlesztésben pedig a magyar nemzeti érdeket helyezné előtérbe. A gazdasági társaságok működését szabályozó joganyagot úgy alakítaná át, hogy nemzetiségi pénzintézeteket ne lehessen alapítani, a fennállóakat pedig állami szervek felügyeljék, miközben megszüntetik azok zártkörű jellegét. Ennél is keményebb állami beavatkozást, lényegében az intézményrendszer államosítását szorgalmazza a tervezet az iskoláztatásban és az egyházügyben. Az egyházi iskolák és a tanítóképzés azonnali államosítását javasolja, a nemzetiségi oktatást az anyanyelvi írás- és olvasásoktatásra szűkítve. A román középiskolák esetében szigorú állami felügyeletet és a tanárok feletti felügyeleti vagy kinevezési jogkört kíván biztosítani. A román papképzést is állami befolyás alá vonná, a papneveldéket és szemináriumokat állami egyetemekbe tagolná be, vagy legalább az intézmények vezetését bízná államilag kinevezett dékánokra. Mindezeken túl az összes autonóm egyházi szerv mellé felfüggesztési jogkörű állami felügyeleti szerveket rendelne. Ugyancsak az állami felügyeletben látja a megoldást a különböző határőrvidéki és nemzetiségi iskolai, egyházi, egyleti alapok esetében is. A kulturális és diákegyleteket szintén állami felügyelet alá vonná, egyúttal megtiltva újabbak létrehozását nemzetiségi alapon. A magyar anyanyelvű görög katolikusokat kivonná a román püspökségek joghatósága alól, sőt javasolja magyar nyelvű ortodox egyház felállítását is, és emellett a „román" felekezetekből a magyar egyházakba való áttérés előmozdítását.4 6 Végül a közigazgatás kapcsán is hasonló felvetésekkel él a tervezet. A vármegyéket úgy alakítaná újjá, hogy mindegyikben magyar vagy magyar-német többség vagy legalább jelentős számarány legyen. A községi bírói, jegyzői állások esetében a megbízhatóság legyen az elsődleges szempont, javasolja. Itt is felmerül a pártpolitika kárhoztatása és a nemzeti politika előtérbe helyezése. Végül pedig azt veti fel a szöveg, hogy a román nemzetiségű köztisztviselőket csak magyar vidékekre, az Alföldre vagy a Dunántúlra helyezzék ki. 46 A szövetség vezetőségéből hasonló javaslatokat tett Vákár R Artúr és Ferenczy Géza is. Lásd Az Erdélyi Szövetség vezető tanácsa ülésének jegyzőkönyve. Kolozsvár 1917. szeptember 30. OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456 valamint Dr. Ferenczy Géza levele Apáthy Istvánhoz, OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 142. f.
