Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Frank Tibor: Magyarország az újabb angol-amerikai történeti irodalomban I/215
216 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE élő történetírók ugyanis — legalábbis elvben — a magyarországihoz képest hatalmas piacnak, elsősorban az angolszász világ egyetemeinek, diákjainak dolgozhattak. Műhelyük a legtöbb esetben az amerikai vagy a brit egyetem volt, ahol a professzorok kurzusaihoz előírt szakirodalmat az egyetemi könyvtár már jóval az egyetemi félév megkezdése előtt zárt, csak a kurzus diákjai által használható polcokra helyezte, illetve a gyűjteményéből hiányzó munkákat időben beszerezte. Egyszersmind az egyetemi könyvesbolt is megrendelte és megvásárolhatóvá tette a kurzus kötelező olvasmányait. így a könyvek példányszáma igazodott az egyetemi oktatás igényeihez, s emellett kiszolgálta a szélesebb olvasóközönség várakozásait is. A könyvkiadás és az egyetemi oktatás igényeinek összerendezése jótékonyan szolgálta, s szolgálja a mai napig is az amerikai szakmai irodalom igényeinek célirányos felmérését, az egyes szakterületek fejlesztését, a kiadott könyvek ésszerű terjesztését. A szakmai könyvkiadásnak ez a — döntően — egyetemi igényekhez történő hozzárendelése természetesen sok szempontból okos, praktikus dolog. Ugyanakkor az egyetemi könyvkiadásnak jószerivel csak azokon a területeken kedvez, ahol van professzori háttér, ahol folyik számottevő képzés, ahol a diáklétszám jelentős, ahol a képzésnek van munkaerő-piaci kifutása, és/vagy az adott terület iránt érdeklődő etnikai háttere. Az amerikai és a brit egyetemi kultúra nemcsak számokban mutatkozik meg. Az interaktív amerikai képzési hagyomány, a diákok kérdezési stílusa és általában aktív órai részvétele mind-mind lecsapódik a professzorok születő tanulmányaiban, könyveiben. Ahogyan a szakdolgozatok, disszertációk kérdésállítása, tézis-centrikus felépítése is jól tükrözi az amerikai és a brit felsőoktatási igényeket. A disszertációkból nőnek ki a PhD fokozatot szerzett, fiatal szakemberek első komolyabb munkái, amelyek magukon viselik az általában igen szigorú angol-amerikai PhD képzés rigorózus módszertani iskolázását, majd a kiadók igényei szerinti, könyvvé történő átdolgozást. Az egyetemi tankönyvek általában reference funkciót is betöltenek, szerkesztésük, felépítésük ennek megfelelően nem csupán bibliográfiát, hanem részletes tartalomjegyzéket, analitikus indexet, név- és helymutatót is magában foglal. A nagy nyelvterületen történő közlés kiemelkedő értéke, hogy a könyvek a nemzetközi kiadók figyelmét sem kerülik el. így az angol nyelvű kiadásnak gyakran más idegen nyelvű közlés is a következménye, európai vagy — egyre gyakrabban — ázsiai nyelveken. Az angol nyelvű kötet így sok esetben a világ más, nagyobb vagy kisebb nyelveihez is katapultálhatja a sikeres angol-amerikai munkát. Könyvtárak Az angol-amerikai történetírói (és egyetemi) hagyomány minden esetben áthatja az ott született munkákat. A magyar történeti munkákat is mélyen átjárja ez a tradíció. E hagyomány alapja nemcsak az egyetemi képzés, hanem az egyetemi könyvtár. Az angol-amerikai egyetemi könyvtár csaknem minden esetben szabadpolcos rendszeren alapul, ami nemcsak azt jelenti, hogy a diák
