Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Frank Tibor: Magyarország az újabb angol-amerikai történeti irodalomban I/215

217 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE és tanára minden könyvhöz közvetlenül hozzáfér, de azt is, hogy a könyvek va­lamennyi könyvtárban a Library of Congress katalogizálási elvei szerint nyer­nek elhelyezést. így a tematikai rendben összetartozó munkák mindenütt fizi­kai értelemben is együvé kerülnek, azaz a Library of Congress katalogizálási rendszere tematikusan és egyformán előrendezi a könyvtárak egész anyagát. Az Egyesült Államokban mintegy 4200 egyetem és főiskola van, tehát nagyjából ennyi egyetemi vagy főiskolai könyvtár is, azonos rendszerben. Ez az igen nagy­fokú földrajzi és intézményközi mobilitást nemcsak megkönnyíti, de elő is ké­szíti. Ráadásul ugyanazon könyvek Amerika-szerte ugyanazt a jelzetet kapják, így az egyetemről egyetemre kerülő diák vagy tanár a szükséges könyvanyagot mindig együtt, és mindig ugyanott találhatja meg. Ha a rendszer akadozna, rögtön segít a könyvtárközi kölcsönzés, amely gyors, szakszerű és ingyenes. Gyűjtemények és professzorok A magyar történelem amerikai kutatását számos nagy magyar gyűjtemény teszi lehetővé az Egyesült Államokban, s ezek a gyűjtemények többnyire éppen a hidegháborús időszakban épültek fel. Ide tartozik a University of California, Berkeley (30 000 kötet, nyomtatott katalógussal) és a UCLA gyűjteménye, a Uni­versity of Washington Seattle-i gyűjteménye, az Indiana University, Bloomington, Indiana, vagy a Columbia University New York-i gyűjteménye, hogy csupán néhá­nyat ragadjunk ki a kutatóegyetemek nagy, magyar anyagot is tartalmazó könyv­tárai közül. E gyűjtemények magyar anyagát a helyi professzorok lendülete és szakértelme alapozta meg, mint például Sugár Péteré (1919-1999) Seattle-ben, aki tekintélyes pénzösszegeket mozgósítva mintegy 30 000 magyar és kelet-euró­pai, illetve balkanológiai történelmi kötetet vásárolt meg egyetemi könyvtára szá­mára. Ez a gyűjtemény képezte azután alapját a Seattle-i A History of East Central Europe című, nagyívű sorozatnak, jelentős részben Sugár szerkesztésében. Peter F. Sugar úttörő és vezető szerepet játszott a máig leginkább használatos, angol nyelvű összefoglaló Magyarország-történet, az A History of Hungary (szerk. Peter F. Sugar, Péter Hanák, Tibor Frank) (Bloomington-Indianapolis, IN: Indiana Uni­versity Press, 1990/1994) megalkotásában. Ez a maga idején úttörő munka volt az első, amelyben amerikai magyar és magyarországi magyar történészek együttmű­ködtek, és fejezetről fejezetre ötvözték szaktudásukat - függetlenül szakmai és földrajzi hátterüktől. (Itt említjük meg a Sugár Péterével párhuzamosan használ­ható példát, hogy amikor Dmitrije Djordjevic [1922-2009] belgrádi professzor meg­hívást kapott a University of California Santa Barbara-i campusára, 1970-ben, egy­szersmind lehetőséget kapott Nikic volt szerb diplomata és történész 15 000 köte­tes könyvtárának megvásárlására is, 50 000 dollár értékben. E könyvtárat igen ha­mar nyomtatott formában katalogizálták és 1980-ban ki is adták, illetve az egyete­mi könyvtár prominens részén helyezték el.) Számos esetben az egyetemi gyűjtemény (vagy annak öröksége) egy-egy kutatóprofesszor magán könyvgyűjteményéből nőtt ki, mint Péter László (1929-2008) londoni professzor könyvtárából az ottani jelentős magyar alkot­mánytörténeti gyűjtemény, ami Péter László halála után londoni hagyatékából

Next

/
Thumbnails
Contents