Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pók Attila: Eszmetörténeti kutatások a nemzetközi és a hazai történettudományban I/205
212 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE tességeinek", a demokrácia kibontakoztatási lehetőségei vizsgálatának igénye vezette e generációk tagjait az eszmetörténethez. A pályájukat a rendszerváltás körüli és azt követőt követő időszakban kezdő eszmetörténet-kutatók között életkorban 10-15 év különbség is van. Ami áttekintésemben összekapcsolja őket, az az alapvetően megváltozott politikai, kulturális környezettel is összefüggő témaválasztásuk. Az ilyen rövid tudománytörténeti vázlatban elkerülhetetlen leegyszerűsítéssel két nagy témakörről beszélhetünk. Az egyik a rendszerváltás gondolati tartalma, a magyar és közép-európai eszmetörténeti hagyományok folyamatosságai és megszakítottságai, így például a köztársasági gondolat, a szabadság eszméjének története, a 18. század intellektuális hagyatéka, a felvilágosodás és a reformkor közötti kapcsolat újragondolása, a radikális jobboldali, szélsőséges nacionalista eszmék újraéledésének okai (Apor Péter, Bene Sándor, Gángó Gábor, G. Fodor Gábor, Kovács Ákos András, Laczó Ferenc, Szűcs Zoltán Gábor, Ungváry Krisztián). A másik az elsővel összefüggésben a nemzeti és regionális identitások széles nemzetközi horizontú újragondolása (Romsics Gergely, Trencsényi Balázs és az általa vezetett nemzetközi kutatócsoport). Különösen széles, a kora újkortól a rendszerváltás utáni időszakig terjed Trencsényi Balázs kutatási területe és igen tág, az eszmetörténetnek előadásom bevezető részében említett valamennyi irányzatára kiterjed elméleti-módszertani tájékozottsága. Ez a tájékozottság esetében korántsem csak recepciót, hanem kreatív továbbgondolást is jelent. Befejezésül három olyan, az eszmetörténeti kutatások szempontjából fontos teljesítményre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek ismereteim szerint szakmánkban nem kaptak jelentőségükhöz méltó elismerést. Az első a Dénes Iván Zoltán vezetésével működő Bibó István Szellemi Műhely munkássága, az itt készülő, már 17. köteténél tartó Eszmetörténeti Könyvtár.3 2 A Műhely konferenciakötetek és monográfiák hosszú sorában vizsgálja, Bibó István életművét meghatározó értékviszonyítási pontként véve, a magyar és európai liberalizmus szellemi hagyatékát, politika-, társadalom- és eszmetörténeti kontextusát. A mási a Palló Gábor irányításával az MTA Filozófiai Kutatóintézetében koordinált Recepció és kreativitás: nyitott magyar kultúra c. kutatás, amelynek eredményei 7 kötetben3 3 jelentek meg. Az eszmetörténet szempontjából igen tanulságos a magyar szellemi élet különböző területeinek, így a filozófia, a jogtudomány, a színház világa, a nyelvtudomány egyetemes beágyazottságának és sajátos kreativitásának összehasonlító vizsgálata. A harmadik teljesítmény egy rendkívül gazdag egyéni életmű része: Ormos Mária 2009-ben megjelent könyve.3 4 Hogyan válik egy eszme társadalmakat megmozgató, átalakító, nem egyszer fenekestül felforgató erővé, hogyan formálódik pusztító vagy építő, nemes célok érdekében is tömegeket mozgósítani képes tényezővé? A pragmatikus hatalmi-politikai érdekek termelik ki a kulturális-intellektuális gyűlölködéseket, 32 A legutóbbi kötet: Bibó 100. Recepciók, értelmezések, alkalmazási kísérletek. Szerkesztette: Dénes Iván Zoltán. Argumentum Kiadó, Bibó István Szellemi Műhely, Budapest, 2012. 33 A könyveket Id.: http.//zeus.phil-inst.hu/recepcio (Letöltés: 2012. 12. 17.) 34 Ormos Mária: Politikai eszmék, politikai gyakorlatok a 20-21. században. Napvilág Kiadó, Budapest, 2009.
