Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pók Attila: Eszmetörténeti kutatások a nemzetközi és a hazai történettudományban I/205

213 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE vagy ellenkezőleg: az egyéni és kollektív psziché legmélyéről feltörő szenvedélyek okozzák a politikai konfliktusokat? A modern történeti gondolkodásnak és történetírásnak ehhez az alapkérdéséhez szól hozzá e művével Ormos Mária. Határozott vonalakkal felvázolt, világosan építkező gondolatmenetet fejt ki; nem eszmetörténeti kézikönyvet, hanem a legfontosabbnak ítélt kérdések forrásaira és irodalmára építő olvasmányos, monografikus igényű történeti nagyesszét írt. Tudósi visszafogottsággal, humanista elkötelezettségű értelmiségiként igazít el a „felfegyverzett gondolatok" (Edmund Burke fogalma) történetében, kutatja a huszadik század uralkodó eszméinek befolyását az „álladalmakra", azok egymás közötti viszonyaira, a társadalom és az állam, államok viszonyára. Előadásom bevezetőjében utaltam arra, hogy milyen nehéz meghatározni az eszmetörténet kutatási területének határait. E rövid áttekintés csak felvillantani tudta a terület gazdag, a főbb nemzetközi tendenciákkal kölcsönösen megtermékenyítő szimbiózisban alkotó magyarországi kutatóinak munkásságát. Mi is azonban — ma különösen divatos szóval élve — a közhaszna e kutatásoknak? Tétova, naivan optimista véleményem szerint az, hogy igenlő választ adhassunk korunk oly gyakran felmerülő kérdésére: van-e esélye a humanizmusnak és a józan értelemnek a racionális, de kíméletlen és kegyetlen antihumánus pragmatizmussal és a nemegyszer irracionálisnak tűnő, de keményen célratörő gyűlöletáradattal szemben? RESEARCHES INTO THE HISTORY OF IDEAS IN INTERNATIONAL AND HUNGARIAN HISTORIOGRAPHY by Attila Pók (Summary) The first part of the lecture briefly surveys those schools of the history of ideas which in the past fifty years have been most dominant and exerted the greatest influence upon Hungarian historiography (the Cambridge school, the German school of conceptional history and the French Annales). It defines as the basic common features of the three the search for the content of modernity and modernisation, and for the roots of fundamental political, economic and social transformations. It outlines six major trends within the Hungarian historiography of ideas, each of which, roughly generation by generation, reflected upon the great challenges of 20th-centuiy Hungarian history. The survey emphasises that the generations of Hungarian scholars who engaged in the subject did not merely adopted the international trends but also played a formative role in the evolution of their science.